CSOK ingatlanpiaci hatásai

Végre egy megalapozottnak tűnő kalkuláció és elemzés a CSOK-program költségvetési és ingatlanpiaci hatásairól. A legvalószínűbb következmény az, hogy mivel a hebrencs beavatkozás (amit nota bene azonnal módosítani kellett, annyira átgondolatlan volt) hirtelen igen nagy keresletet zúdít egy teljesen kínálathiányos piacra (se új lakás, se építőipari kapacitás), először robbanásszerű áremelkedés jön, ami már látszik is ugye a piacon, majd a kínálati oldal 2017-2018 körül várható kiépülésével az emelkedés meg fog állni, és aztán, ceteris paribus 2019-től bizonyosan, inkább áresés lesz várható, tehát az ingyenpénzzel bevásárlók valószínűleg, ahogy ez mindig szokott történni, a legrosszabbkor, az ingatlanpiaci ciklus csúcsán, nagy áremelkedés után fognak bevásárolni. Az új építés volumene pont úgy alakul az ingatlanpiaci ciklusokban, ahogy a részvénypiacon a kibocsátásoké, tetőkben sok részvénykibocsátás van, fenekekben semennyi – csak ugye részvényt sokkal könnyebb nyomtatni, mint ingatlant. :-)

Kíváncsi leszek, hogy a klasszikus ciklusvégi, túlfutásos fejlesztést, a bedőlt megalomán (bőven 1 milliárd EUR feletti tervezett költségvetésű) Tópark-projektet revitalizálja-e ez a külső stimulus vagy megmarad ilyen romos mementónak, egyfajta „képzőművészeti installációnak” az ingatlanpiaci ciklusok természetéről.

Ha már ingatlan, 6,3-as erősségű földrengés volt Észak-Afrika és Dél-Spanyolország környékén, epicentrummal a tengerben (gondolom, ahol a lemezek ütköznek), ami 50 éve a legnagyobb rengés a környéken. Egy ingatlanos azonnal hirdetést dobott fel, hátha első felindulásában valaki hirtelen olcsón megválna a Costa del Solon lévő házától, lehet, hogy nem lett túl népszerű tőle, de sokan megismerték a nevét…

ter