Ami gyengíti az államot, az erősíti a piacgazdaságot

A hetet a dollár gyengülése és a nyersanyagok erősödése dominálta. Részvények ezt inkább nem szerették.

—-

Október vége óta nincs kormánya Spanyolországnak, mert a decemberi választásokon felállt kiegyensúlyozott erőviszonyok nem tették lehetővé stabil formáció kialakulását. Az ilyen helyzeteket negatív jelzővel szokták illetni, hogy „politikai instabilitás” van, de mi történik eközben a spanyol gazdaságban? Él és virul, 3% a növekedés, ütemesen csökken a munkanélküliség. Mivel a gazdaságot a cégek és a magánszemélyek működtetik, ők termelik a GDP-t, amiből az állam csupán újraoszt, nem is történhetne jobb a gazdasággal, ha a szabályozója éppen nem működik és a piac békén van hagyva. Az se véletlen, hogy Európa legkisebb méretű államával rendelkező Svájc az egyik leggazdagabb európai ország (6000 EUR átlagfizetéssel) és a legversenyképesebb gazdaság az egész világon. Mondjatok egyetlen svájci politikust. Szóval nincs is jobb hír, mint ha nincsen kormány, illetve ha nagyon kiegyensúlyozottak, kompromisszumokra kényszerítőek a politkai viszonyok: minden, ami gyengíti az államot, erősíti a szabad piacgazdaságot és növeli a jólétet.

Hogy a kisebb állam mennyivel jobb, arról a régióban közvetlen tapasztalatot lehetett szerezni az elmúlt évtizedben. Eurostat adatok arról, hogy 2004-2015 között a különböző államokban miképpen változott a munkaerő költsége, tehát áttételesen miképpen változott a munkabér. Ahol nagy az állami újraelosztás, a GDP 50%-a, mint Magyarországon, ott nőtt legkevésbé a bér, hiszen az állam itt vesz el a legtöbbet, ahol a legkisebb az állam, ott nőtt legjobban és ott is a legmagasabb. Nota bene az észt átlagbér – ahol az állami újraelosztás csupán 38% – már 1065 euró, miközben 2004-ben még alatta volt a magyarnak. Szóval aki jólétet akar, akarjon minél kisebb államot.

Munkaerőköltség változása 2004-2015

Forrás: Eurostat

Forrás: Eurostat

Állami újraelosztás mértéke a GDP százalékában

Forrás: OECD

Forrás: OECD