Bevándorló cégtulajdonosok

Elemzés arról a jelenségről, hogy az 1 milliárd dollár piaci értéket meghaladó, újonnan létrejött amerikai cégek között több mint 50%-nál (!) akad bevándorló alapító-tulajdonos. Azok a gazdaságok fognak prosperálni a jövőben, amelyek szilárd jogrendjükkel és piacbarát szabályozási környezetükkel magukhoz tudják vonzani a globális szellemi tőkét. Amcsik élen járnak ebben – pláne élen járnának, ha megemelnék a kvalifikált munkaerő bevándorlására szánt szűk kvótákat.

Milliárd dolláros start-up cégek alapító-tulajdonosai származási ország szerint

Ország Vállalkozások száma
India 14
Kanada 8
Egyesült Királyság 8
Izrael 7
Németország 4
Kína 3
Franciaország 3
Írország 2
Örményország 1
Azerbajdzsán 1
Argentína 1
Egyiptom 1
Hollandia 1
Irak 1
Norvégia 1
Oroszország 1
Szingapúr 1
Dél-Afrika 1
Dél-Korea 1
Üzbegisztán 1

Munkaerőköltség változása év/év alapon 2015 végén: főleg a nagyobb növekedéssel jellemezhető keleti tagállamokban emelkednek dinamikusan a bérek, élen jár ebben Románia. A jelenség mögött az elvándorlás is állhat, Romániából 2 millió fő távozott, ergo hiány van a munkaerőpiacon, ettől, összeeresztve a nagy növekedéssel, ami munkahelyeket teremt, értelemszerűen nagyon felmegy a munkaerő ára. Ez a jelenség kisebb mértékben Mo.-ra is igaz lehet, innen (egyelőre) kevesebb munkaerő távozott és a piacellenes gazdaságpolitikának köszönhetően kisebb is a növekedés üteme (önerősen, EU-pénzek nélkül valószínűleg nulla), de a képzett munkaerő hiánya miatt a bérnövekedés így is öles léptekkel halad előre akár a nettó 5-10%-ot is elérheti idén, közfogalkoztatottak nélkül jelenleg +8%-nál tart az ütem. Ettől valamekkora inflációs nyomás biztos lesz a gazdaságban.

Az S&P hitelminősítő a legutóbbi, Mo.-t bóvliban hagyó jelentésében külön ki is emeli kockázatként, hogy a jövőben az infláció vagy más ok miatt jelentkező kamatemelési kényszer következtében nagy veszteségek keletkezhetnek a jegybanknál, hiszen a különböző kamatcsere ügyletek miatt, melyekben alacsony kamatokat „garantál” hosszú évekre, ha kamatot emelne, neki kéne állni a cechet, ami miatt az államnak (végsősoron az adófizetőknek, a veszteség mindjárt visszanyeri „közpénz jellegét”) tőkét kéne emelni a jegybankban, és ez potenciális államadósságemelő tényező. Márpedig biztos nőni fog az infláció 5-10%-os, a gazdasági növekedés ütemét többszörösen meghaladó bérnövekedési ütem mellett.

„S&P said some central bank measures – its interest rate swaps provided to commercial banks to encourage bond buying and lending – would create losses for the bank if and when policy rates are raised.”

Itt a tavasz, most már végleg! :-)