Eurostatos csemege

Megint egy eurostatos csemege, ezúttal a szívroham és az agyvérzés által okozott elhalálozások számáról, arányáról és azoknak változásáról egyes tagállamokban és az EU egészében. 1 millió ember hal meg évente az EU-ban ebben a két betegségben.

Több érdekesség akad itt. Kelet-Európa, főleg a Baltikum még mindig élenjár ebben a negatív statisztikában, Lengyelország viszont a régión belül a legjobb mutatókkal rendelkezik és mindkettőben EU-átlag fölötti, egyetlen kelet-európaiként. Fejlettségéhez képest Skandinávia nem szerepel jól, svédeknél több a szívroham okozta halálozás, mint a lengyeleknél, finneknél rosszabb a helyzet, mint a románoknál, viszont a relatív fejletlenségéhez képest jól szerepel Dél-Európa – de csak szívrohamban. Spanyolország kiegyensúlyozottan jól áll – szemben az olaszokkal, akik nagyon rosszak agyvérzésben, a sokat javult észtek mögött állnak.

Egy olyan kép rajzolódik ki, hogy a legfőbb kockázati tényező az egészségtelen életmódon kívül a nagyfokú stressz, ami inkább jellemző a fényszegény északra, még akkor is, ha gazdagság van. Ezért lehet nagyon kevés szívroham pl. Görögországban, pedig a görögök átlagban igen elhízottak és nagyon sokan dohányoznak (agyvérzésben azért nem állnak jól, a görög életmód jó a szívnek és rossz az agynak?), és ezért lóghat ki pozitív értelemben a több felmérésben a világ legboldogabb országának választott Dánia a skandinávok közül: kevésbé stresszesek, pedig rossz az idő és se bor, se olívaolaj. Az is magyarázatra szoruló jelenség, hogy két déli állam, Görögország és Portugália miért szerepel ennyire eltérően a kétféle halálnemben. Fordítva: Ausztria miért szerepel rosszul, Románia szintjén (!) szívrohamban és igen jól agyvérzésben? Az osztrák életmód és habitus ebben a relációban a görög/balkáni fordítottja: rossz a szívnek és jó az agynak. Mintahogy a francia tophelyezés sem teljesen megmagyarázott, hiába alkottak rá terminus technicust is – francia-paradoxon –, arra tippelve, hogy a borfogyasztás kompenzálja a déli államokénál jóval magas állatizsír-fogyasztás káros hatásait. Akkor miért rendelkeznek nagyon jó, majdnem francia-mutatókkal a belgák és a hollandok? Ott se jó idő, se sok bor. Vagy lehet, hogy önmagában az állati zsírok fogyasztása nem is akkora kockázati faktor és nagyobb a stressz? Lásd dánok, sok zsír, sok felhő, de nagy optimizmus=egészség.

Jó bonyolult kérdések ezek, lehet morfondírozni. (És nyilván genetikai okok is bőven állhatnak az eltérések mögött.)

Amúgy 2000 és 2013 között mindkét halálnem aránya annak ellenére jelentősen és trendszerűen csökkent az EU-ban, hogy idősödött a lakosság, tehát nagy javulás van az egészségügyben illetve egészségesebb életmódot folytat a lakosság.

De nem minden tagállamra igaz ez, csináltam egy kis grafikont, a szívrohamban elhunytak összhalálozáson belüli arányának százalékos változását mutatja 2000-2013 között pár tagállamban. (Tehát a 2000-es százalékos arány a bázis.)

No comment.