Technológiai hírcsokor

Technológiai/génnemesítési hírcsokor érdekes gazdasági vetületekkel. Tudom, hogy nagy az ódzkodás a területtel szemben, majd kiderül, mennyire megalapozottan, és az emberi alkalmazásnál vannak morális aggályok is, viszont amennyire laikusként értem, egészen biztosan szédületesen új dolgok fognak innen jönni a gyógyítás terén.

1. CRISPR – asszem erről a betűszóról még sokat fogunk hallani, pár éve létező technológia, ami lehetővé teszi a gének „editálását” illetve kicserélését, meghozhatja számos genetikailag kódolt, eddig csak terápiásan kezelt halálos betegség gyógyítását.

2. És itt az első, emberen való alkalmazás: a rákkal szembeni harcban is lehet használni.

3. Búcsú a mogyoróallergiától

A mogyoróallergia nem tréfadolog: a legkisebb mennyiséggel való érintkezés allergikus sokkot okozhat, ami szélsőséges esetben halálhoz vezethet. Mivel az amerikai gyerekek 1,5%-a szenved ebben a betegségben, nagyon kell vigyázniuk, hogy mit esznek, még nyomokban sem tartalmazhat az ételük mogyorót. Nos, számukra remek hír, hogy Ausztráliában génnemesítéssel előállítottak egy olyan mogyorófajtát, ami nem okoz allergikus reakciót, sőt egyúttal nagyobb terméshozamokkal is kecsegtet, tehát nem csak beteg gyerekeken tud ezzel a kutatás segíteni, de sok olyan szegényebb afrikai országban lévő termelőn is, aki a nagyobb terméshozammal nagyobb jövedelemhez juthat. Win-win.

4. Génnemesítés és gazdasági/környezeti hatások 1996 óta

A padlizsántermesztő ázsiai gazdáknak korábban évente 180-szor (!) kellett permetezni az ültetvényt, a rezisztens génnemesített fajtáknak köszönhetően ez a vegyszerezési igény évi 1 alkalomra zuhant. Mindent összevetve nem csupán 150 milliárd dollárt adtak hozzá a génnemesített növények a nagyobb termésátlagaikkal a globális GDP-hez 1996 óta, de a kevesebb permetezés és szántás miatt lecsökkent traktorhasználaton keresztül olyan a hatásuk, mintha a globális közúti közlekedésből kivontak volna 8-10 millió (!) járművet. Ennyivel kisebb a környezetszennyezés. Ráadásul Kína egyévnyi kipermetezett növényvédő szerének megfelelő mennyiséggel kevesebb növényvédőt alkalmaznak globálisan. Pénzben nem kifejezhető hasznok.

„Crop biotechnology has contributed to significantly reducing the release of greenhouse gas emissions from agricultural practices. This results from less fuel use and additional soil carbon storage from reduced tillage with GM crops. In 2014, this was equivalent to removing 22.4 billion kg of carbon dioxide from the atmosphere or equal to removing 10 million cars from the road for one year.

Crop biotechnology has reduced pesticide spraying (1996-2014) by 581 million kg (-8.2%). This is equal to the total amount of pesticide active ingredient applied to crops in China for more than a year (5) . As a result, this has decreased the environmental impact associated with herbicide and insecticide use on the area planted to biotech crops by 18.5%.”