Oktatási statisztika

Friss-ropogós OECD oktatási statisztika. Azt lehet tudni, hogy egy magánszemély dollárszázezreket kaszál élete során a magasabb jövedelmen keresztül, ha diplomája van, ahhoz képest, mintha nem lenne diplomája: a létező legjobb befektetés, semmit nem látni, ami ekkora hozammal kecsegtetne. És mit keresnek az államok a több diplomással: szintén rengeteget magasabb adókban és járulékokban, nagyobb fogyasztásban stb. Magyarországon a köz nyeresége elérheti a 250 ezer dollárt is fejenként, ami hatalmas összeg, félmillióval több diplomás nagyságrendileg (és elvileg, primitív egyszerűsítéssel) az éves magyar GDP-t elérő profitot hozna: na ez volna a selyemút a jövőbe.

Tán ezért költ a magyar állam szinte a legkevesebbet az oktatásra GDP-arányosan az OECD országok közt: nem szeretne meggazdagodni. Ehelyett a szakképzés és általában a középfokú oktatás lebutítására van ráhasalva, hogy az automatizációval eltűnő munkahelyekre képezzen szakmunkásokat és elzárja őket a felsőoktatástól. Csak Mordor költ nála kevesebbet.

P.S.: a nők és férfiak közötti eltérő megtérülés mögött az van, hogy a férfiak felülreprezentáltak a jobban fizető mérnöki és informatikai területen, míg a nők többen vannak a némileg kisebb megtérüléssel kecsegtető oktatási-egészségügyi területen.