37664_mol-mobile1

Vártnak megfelelő Mol eredmény

Reggel ez az sms fogadott. És persze mellette a számok. Mi mennyi. Milyen üzemi eredmény, milyen net profit stb. Amikor olvasom ezeket az eredményeket mindig elmerengek, hogy vajon valóban ez befolyásolja a piacokat? Ha a vártnak megfelelő, akkor stagnál, ha jobb akkor emelkedés van, ha meg rosszabb akkor összezuhanunk? Normális az, hogy például a HP vezére csak annyit mond, hogy nagyon oda kell figyelni a költségekre és erre zárásig 4,5 százalékot összességében 10 százalékot esik a papír?

— ha valaki elemző, akkor nyugodtan hagyja ki a szaggatott vonalak közti részt–
———————————————————————————————–
Ha az ember csinált már az életében diszkontált cashflow modellt, akkor tudja, hogy alap szinten hogyan lehet beértékelni egy társaságot. Ehhez pusztán azt kell tudni megbecsülni, hogy milyen bevételei és kiadásai lesznek a cégnek az elkövetkező 5-10 évben és utána a végtelenben. Ehhez persze ismerni kell a társaságot lehetőleg az utolsó szögig, a versenytársait, a jövőben megalapuló versenytársait, a társaságot érintő inflációt, az anyagköltségek változásait, a devizaárfolyamokat stb…

Az értékelés módja az, hogy minden évre megpróbáljuk kiszámítani, hogy abban az évben mennyi pénzt fog termelni a vállalat. Ha meg van az elkövetkező végtelen év pénzáramlása, akkor egy diszkontfaktorral kiszámítjuk, hogy az egyes évek pénzei mennyit érhetnek mai értéken és ezen mai értékek összegét éri ma a társaság.
Általában az első 5-10 évet látjuk jobban, az azt követőre pedig egy úgynevezett “perpetual” azaz végtelen értéket használunk. Ez a társaság 5-10 év utáni cashflow-inak mai jelenértéke egyben összegezve. Jellemzően ez adja a társaság értékének 50-90 százalékát. A legkisebb faktorváltozás (infláció, diszkontfaktor, árbevétel növekedés, költségnövekedés/csökkenés stb.) minden további nélkül 10-20 százalékokkal el tudja tolni a perpetual értékét és persze közben az első 5-10 év cashflow-inak jelenértékét is. Így azért már érthető, hogy egy olyan nyilatkozat, amit a HP-s menedzser megtett miért mozdít az árakon. Nyilván költségnövekedést vár a jövőre nézve. Az elemzők átírják a számot a modellben, ami leértékeli a jövőbeli eredményeket és hopp a 10% még lehet hogy kevés is.
———————————————————————————————–
A kérdésem inkább az, hogy ennek mennyire van értelme. Beárazok valamit valahogyan, amiről tökéletesen tudom, hogy nem tudom, hogy jó-e, de ami teljesen biztos, hogy 1 éven belül már nem úgy fog kinézni, ahogy ma gondolom. Persze ha nem árazom be, akkor fogódzkodó nélkül maradok a sziklafalon. Úgy meg persze le szoktak esni az emberek. Szóval inkább beárazom. Szumma szummárum a fundamentális elemzés sem tudja megmondani a “Tutit”. Ez is csak változásokat követ és nem abszolút értékeket. A céláraknak (ezt a megállapítást a célráfüggő olvasóknak érdemes naponta 2 percig mantra szerűen ismételgetni magukban) SEMMI JELENTÕSSÉGE NINCS! Amire viszont valóban lehet használni, az az hogy a nagy értékkülönbözetet látni lehet, ha jó az elemző. Ha valami fele annyiba kerül ma, mint amit az általunk készített modell szerint érnie kellene, akkor vagy valamit elrontottunk a modellben vagy egy sikító vételt találtunk. Ha 10%-al olcsóbb, na akkor nem biztos hogy érdemes nagy összeget tenni rá, hogy nekünk van igazunk.

És végül a cégek negyedéves/éves jelentéseiről általában: A számoknak önmagukban SEMMI JELENTÕSSÉGE NINCS. És egyáltalán nem arra kell koncentrálni, hogy egy jelentés megveri-e a konszenzust. Pláne nem például egy banknál, ahol a pénz munkaeszköz. Ne gondoljuk azt, hogy jobban ismerjük egy bank (vagy akár egy elég nagy tőzsdei forgalomban lévő multi) mérlegét, mint a több száz belső kontrollingos és könyvelő. Láttak ők már érdekes dolgokat. Na meg persze az is kérdés, hogy mit jelent, a konszenzus. Önt kérdezték már, hogy Önnek mi a véleménye? Ki dönti ezt el és ha még ezt sem tudjuk, akkor miért fogadjuk el?
A lényeg továbbra is az érvekben van. A szellemi tőke az, amit egy elemzőtől kérhetünk, nem a pontos célár vagy a megfelelő ajánlás. Mindenki tudja, hogy ő sem tudja. Aki ezt nem hiszi, az nagyon fájdalmasan fogja majd ezt az alapszabályt megérteni…

 

Fotó: richpoi.com