Venni vagy bérelni?

Előző írásunkban a részvény- és ingatlanpiaci befektetések hozamát hasonlítottuk össze olyan módon, hogy saját ingatlan esetében hozamként tekintettünk az önmagunknak fizetett bérleti díjra. Az alábbiakban annak a kérdésnek az eldöntéséhez szeretnénk segítséget nyújtani, hogy saját magunktól, avagy idegentől érdemes az otthonunkat bérelni – egyszerűbben fogalmazva: venni vagy bérelni?

Amikor Magyarországon tesszük fel a kérdést, szinte mindenki magabiztosan rávágja, hogy a vásárlás az otthonhoz jutás egyedüli kifizetődő módja, és a bérlés csakis kényszerűségből választott átmeneti megoldás. Ebbéli erős meggyőződésünkben nehezen fogadjuk el, ha valakinek élethelyzetéből fakadóan valóban a bérlés számít a logikus választásnak. Dönteni márpedig nem érzelmi alapon kell, hanem pontos számításokat végezve. Bár sokan nem veszik figyelembe, a vásárlásnak egyéb járulékos költségei is vannak, úgymint: az illetékfizetés, az ügyvédi díj, a felújítás, a berendezés vagy a hitelfelvétel költsége.

A bérlés vagy vásárlás örök dilemmájával foglalkozó fejezetében a Zillowsztorik magyar nyelven a közelmúltban megjelent könyv bevezeti a fedezeti időtáv fogalmát. A fedezeti időtáv azt mutatja meg, hogy legalább mennyi időt kell az új otthonunkban eltölteni ahhoz, hogy érdemes legyen vásárláson törni a fejünket. A vásárlás vagy bérlés kérdésére adott válasz ugyanis a lakásárakon és bérleti díjakon túl erősen függ attól, hogy mennyi ideig szeretnénk új otthonunkban maradni.

Az sem mindegy, hogy pontosan hol is akarunk lakni, hiszen a fedezeti időtávok még adott városon belül is jelentősen különbözhetnek. Ugyanakkor a 2017. év eleji árakra és a bérleti díjakra vonatkozó magyar adatok alapján a legtöbb esetben nem téved nagyot az, aki a magyar lakáspiaci hagyományoknak megfelelően elutasítja a bérlést. A Duna House adatai alapján végzett számítás szerint a fedezeti időtávok a legtöbb hazai városban négy év alatt maradnak, sőt több helyen inkább a háromhoz állnak közel. A leghosszabb fedezeti időtáv Győrben mutatkozik, 4,3 éves értékkel. Annak tehát, aki négy évnél hosszabb időre tervez új otthonában, valóban a vásárlás tűnik a célszerű döntésnek.

Forrás: Dunahouse

Forrás: Dunahouse

Forrás: Dunahouse

Forrás: Dunahouse

Mi, magyarok ráadásul meglehetősen ragaszkodunk az otthonunkhoz, és életünk során keveset költözünk. Növelheti motivációnkat álmaink saját otthonának megszerzésére a bőkezű hazai lakástámogatási rendszer is. Nem meglepetés ezért, hogy a fedezeti időtávnál lényegesen hosszabb ideig maradunk a lakásunkban. A KSH 2015-ös felmérése szerint a megkérdezettek kétharmada – a szülői házat is beleszámolva – élete során mindössze három lakásban lakott.

Kinek a bérlés, kinek a vásárlás – de ne a szívünkre, hanem a számokra hallgassunk!