Versenyben a versenyért

Az Inforádió „Párbeszéd a gazdaságról” című műsorában beszélgetett Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója és Balásy Zsolt a HOLD Alapkezelő elemzője többek közt a magyar versenyképesség jelenéről és jövőjéről, valamint az állam ebben betöltött szerepéről.

A beszélgetés anyagát hang (mp3) formátumban is felrakjuk. Az ún. podcast kiváló szórakozás futás, kerékpározás és dugóban ülés közben is, mindenkinek csak javasolni tudjuk. A linken jobb klikkel (mobil eszközökön hosszan nyomva tartással) le is tölthető a file. Versenyben a versenyért

Amiben gyorsan megegyeztek a felek, hogy a rendszerváltás óta eltelt 25 év egyik fő tanulsága, hogy az olcsó magyar munkaerőre, a külföldi működőtőkére és az alacsony hozzáadott értékű beszállító szerepre építő modell eddig sem vezetett eredményre a felzárkózás területén, és a jövő szempontjából is kifejezetten zsákutcának tűnik. Komoly versenyképességi irányváltásra van ahhoz szükség, hogy az ország ki tudjon kerülni az ún. közepes jövedelmű országok csapdájából. Virág Barnabás szerint a feladat nem egyszerű: ezzel az elmúlt 100 évben 100-120 ország próbálkozott, jó, ha a tizedük járt sikerrel.

versenyben-04

Ahol élesen eltért a vélemény, hogy az állam mekkora szerepe lehet egészséges a gazdaságban. Balásy Zsolt szerint a kelet-európai térség messze legmagasabb, 52%-os magyar újraelosztási aránya azt jelenti, hogy nálunk a GDP 52 százaléka van nem csak hatékonysági, hanem politikai szempontok alapján is szétosztva, miközben ez az arány Szlovákiában csak 45%, Romániában pedig 36%. Egy nagyon szemléletes példa erre a taxis piac, ahol az állam szerepvállalása és politikai döntése nyomán jelenleg egy kilométer személyszállítás kétszer akkora költséggel jön létre, mint jönne akkor, ha itt lenne az Uber. De a Postára is nehéz a hatékonyság szimbólumaként tekinteni a karácsonyi csomagszállítási káoszszezon után.

Ugyan abban Virág Barnabás is egyetértett, hogy régiós összevetésben az újraosztási rátánk magas és kisebb államra van szükségünk, azonban az elmúlt évtizedek tapasztalatai az állami szerepvállalás túlzott visszaszorításának negatív következményeire is felhívták a figyelmet. Egyrészt korábban rengeteg innováció állami szerepvállalás mellett valósult meg (példaként említette korunk mobiltelefonjait, melyek jelenleg magánvállalatok sikertörténetei, miközben az érintőképernyőtől kezdve a GPS-en át számos egyéb technológiáig korábbi állami fejlesztések eredményei). Másrészt szerinte az elmúlt évtizedekben csak olyan országban volt sikeres a felzárkózás, ahol ebben az állam aktív szerepet vállalt, legyenek azok skandináv országok, Nyugat-Európa államai a II. világháborút követő évtizedekben, vagy akár a gyorsan növekvő ázsiai gazdaságok. Különösen problémás szerinte az a tény, hogy míg az elmúlt 30 év gazdaságfilozófiáját az állam visszaszorítása határozta meg a szabadpiaci erők javára, addig bár a modell az azt megelőző 30 év növekedési üteméhez képest többletet nem okozott, ugyanakkor az államadósság folyamatos emelkedésével működött. Sok esetben a piaci döntések után magasabb adósság formájában az adófizetőkre terhelve a költségeket. Ráadásul közben a termelékenység bővülése is általánosan lelassult.

Amiben megint csak egyetértettek a felek, hogy a fent említett versenyképességi irányváltáshoz az egyik kulcs az oktatás. Ezen a területen jelenleg megkerülhetetlennek látszik az állam szerepe, csak sajnos Balásy Zsolt szerint óriási különbség van állam és állam között. Elég arra gondolunk, hogy míg Finnországban az állam szerepe azt jelentette, hogy egy erős társadalmi és szakmai konszenzussal összeraktak egy rendszert, ami aztán a világ élvonalába repítette a finn oktatást, míg Magyarország esetén az elmúlt 12 év egyik jellemzője, hogy a felsőoktatásból eltűnt mintegy 150 ezer hallgató, amit csak részben lehet demográfiai okokkal magyarázni.

Virág Barnabás kiemelte, hogy a már napjainkban is zajló technológiai forradalom teljesen új kihívások elé fogja állítani az oktatást, így a kognitív és a kreatív képességek erősítésével kellene felkészíteni a jövő generációit a robotika és a mesterséges intelligencia világára. A felsőoktatás egy tipikusan olyan terület, ahol az állami és vállalati szerepvállalás megfelelő összekapcsolásával a gazdaság innovációs képessége javítható.

versenyben-10

Összességében, ha a magyar versenyképességet kellene értékelni, akkor Virág Barnabás szerint kulcsfontosságú, hogy a 2008-2009-es válság után a fejlődés makroszintű finanszírozhatóságát sikerült megoldani, azonban a jelenlegi trendek szerint a fenntartható felzárkózás nincsen még benne a magyar gazdaságban, ehhez egy versenyképességi fordulatra is szükségünk van. Balásy Zsolt szerint sem rózsás a helyzet, mert az elmúlt tíz évben nem csak felzárkózást nem láttunk, de annak megalapozását sem, hogy a következő 10 évben ez a helyzet nagyot javulhatna.

versenyben-11

Forrás: Inforádió, Párbeszéd a gazdaságról