Vesztes nemzet az ausztrál? A szerencsejáték alapján igen

A szerencsejáték globális szinten sikeres iparágnak számít, ráadásul vannak országok, ahol az emberek különös szenvedéllyel hódolnak ennek a műfajnak. Ausztrália messze vezeti a sort, hiszen az egy főre jutó szerencsejáték-veszteségek itt a legnagyobbak a világon, ráadásul a lélekszám arányában itt van a legtöbb üzemelő játékgép is.

Ha tippelnünk kellene, hogy abszolút értelemben melyik ország esetében a legnagyobbak a szerencsejátékból fakadó veszteségek, valószínűleg az USA-t mondanánk elsőként (Las Vegas sokaknál a szerencsejáték szinonimája). Ebben az esetben fején is találtuk a szöget, hiszen a kimutatások alapján tavaly mintegy 117 milliárd dollárnyi veszteséget értek el összesen az emberek, amivel a világ élén áll az USA. Ennek durván a fele, 62,4 milliárd veszteség realizálódott Kínában, míg Japánban a szerencsejáték következtében 24,1 milliárd dollárral rövidültek meg az emberek.

Legnagyobb szerencsejáték-veszteségek (Forrás: Economist.com)

Igen ám, de mást mutat a kép, ha az egy főre jutó veszteségek alapján vizsgálódunk. Ekkor a listán már az évi fejenkénti 920 dollárral Ausztrália bizonyul a legnagyobb vesztesnek (a teljes lakosságra vetítve 18 milliárd dollár), a második helyre Szingapúr kerül 640 dollárral, Írország pedig 500 dollárral a harmadik helyen végez. Márpedig Ausztrália helyezése azt jelenti, hogy egy átlagos ausztrál ember kétszer annyit veszít, mint egy amerikai.

Ami különösen érdekes – és ebben mutat eltérő képet Ausztrália –, hogy a szerencsejáték-veszteségek milyen forrásból állnak össze. Szingapúrban az emberek inkább kaszinómániásnak tűnnek, Írországban az online szerencsejáték hódít, viszont az ausztráloknál leginkább a játék- és fogadási gépekben hagyják ott a pénzüket, a veszteség több mint fele ezek használatából keletkezett. Ezen belül is úgy tűnik, hogy a pókergépek jelentik a legnagyobb veszedelmet, becslések alapján a veszteségek 20%-áért felelnek. Nem csoda, hiszen itt a legnagyobb a gépállomány, ami kaszinókon kívül üzemel (közel 200 ezerre tehető), de az egy főre vetített pénznyerő automaták száma is itt a legnagyobb.

A történethez hozzátartozik, Ausztráliában az 1980-as évektől kezdve a szerencsejáték ipar szabályozását enyhíteni kezdték, és vélhetően ennek a hatásai ütköznek ki a magas veszteségekben. Egy kiragadott példa: míg a legtöbb ország esetében a játékgépekben egy mérsékelt szintre van korlátozva a maximális veszteség, addig egy ausztrál óránként 1150 dollárt veszíthet ilyen módon. Ugyanakkor a magas fokú nyereségesség ellenére az ausztrál piac már csúcsra van járatva, a relatíve kicsi, 23 milliós népesség esetében már nincs lehetőség a bővülésre.

Ausztráliában a különféle játék- és fogadási gépek gyakorlatilag a „kultúra részévé váltak”, a legtöbb vendéglátóipari egységben fellelhető egy külön játékgépszekció, azt lehet mondani, hogy az ATM-ekkel is vetekszik a számuk. Gyakorlatilag a nyugat-ausztrál tagállam az egyetlen olyan terület az országban, ahol a játékgépeket már a kaszinókba száműzték.

Természetesen a szerencsejáték-mánia társadalmi hatásai sem maradnak el. A becslések szerint mintegy 200 ezer ausztrál ember küzd súlyos szerencsejáték függőséggel, míg kétszer ennyi ember lehet, akinél a probléma alacsonyabb fokú. Ráadásul egy kutatás azt is kimutatta, hogy például Melbourne esetében a szegényebb városrészben körülbelül kétszer annyi játékgép üzemel, mint a tehetősebb kerületekben. Ebből leszűrhető, hogy leginkább azok érnek el nagy veszteségeket, akik az anyagi helyzetüknél fogva ezt nem engedhetnék meg maguknak. Pedig az évi átlag 1000 dollár ablakon kidobott pénznek bizonyul és elszalasztott befektetési lehetőségeket jelent.

Az ausztrál emberek is észlelték a problémát és az állam is igyekszik visszaszorítani a szerencsejáték negatív hatásait, egyelőre kevés sikerrel. Azt is látni kell, hogy elég komoly lobbitevékenységet folytatnak az iparág képviselői, ráadásul a másik oldalról a szerencsejáték jelentős bevételeket is jelent az ausztrál tagállamok számára. Ezt jól mutatja, hogy 2016-ban a teljes adóbevétel mintegy 7,7 százaléka a játékgépekből realizálódott.