Vigyázat csalók lophatják el a pénzét! 2. rész

Az előző részben írtam jó néhány esetről, amellyel több ezer jóhiszemű, laikus befektetőtől csaltak ki rosszakarók komoly összegeket. Most azt próbálom összeszedni, hogy mit tegyen az, aki nem szeretne beleesni ezekbe a csapdákba. Márpedig ilyen csapdák addig létezni fognak, amíg az ember mohó, és a mohóságát ellene lehet fordítani.

Érdekes, hogy amikor autót, lakást vagy akár csak egy biciklit akarunk megvenni, akkor órákat, akár napokat konzultálunk ismerősökkel, elolvassuk a szaksajtót, beszélünk megfelelően képzett eladókkal,  az ingatalan esetében még a cégbírósági dokumentumokat is kikérjük, mégis amikor egy-egy befektetési döntést hozunk meg (ami gyakran elérheti egy autó, akár egy ingatlan árát is) sokan nem mennek végig egy hasonló folyamaton. Pedig egy rossz döntéssel gyakran nem csak egy kerékpár árát lehet elbukni.

Még egyszer fontos hangsúlyozni, hogy a magyar piacon és a külföldieken is rengeteg legális, jól működő befektetési szolgáltató létezik. Amiről most írok, az abban segít Önnek, hogy hogyan szűrje ki azok nagy részét, akik nem azok.

1. Ki adja el Önnek a szolgáltatást
Amennyiben Ön a befektetési ajánlatot vagy tanácsot Magyarországon kapja személyesen, vagy tudottan egy Magyarországon ülő személytől telefonon/e-mailen, akkor ezzel máris üzleti kapcsolatot létesített Önnel az ajánló (akkor is, ha nem a saját termékét ajánlja). Ezt csak akkor teheti legálisan, ha a befektetési terméket forgalmazó társaság alkalmazottja vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél ő (tehát maga a személy) úgynevezett „függő ügynökként” nyilván van tartva, mégpedig annak a társaságnak a függő ügynökeként, akinek a termékét/szolgáltatását ajánlja. A legtöbb „csaló” itt vérzik el. Ha nem függő ügynök az ajánló, akkor már erősen gyanakodjon. A függő ügynököket, alkuszokat ezekben a listákban találja meg. Ha itt nem találja az ügynököt, a PSZÁF-nál érdeklődjön telefonon vagy e-mailen.

2. Kinek a szolgáltatását ajánlják Önnek
Mindenképpen érdeklődjön arról, hogy a bróker/befektetési szolgáltató társaság, akinek a termékét/szolgáltatását ajánlják Önnek, hol van bejegyezve, mint társaság. Erősen gyanakodjon, ha valamilyen offshore országban, vagy ha nem akarják elárulni Önnek. Ez ugyanis publikus információ kell, hogy legyen. Kérjen róla hivatalos cégkivonatot! Ne elégedjen meg egy informális válasszal!

3. Ki a számlavezetője
Mind a brókeri, mind a vagyonkezelési szolgáltatások terén gyakran eltér a bróker/portfóliókezelő személye a számlavezetőjétől. Mindenképpen érdeklődjön, hogy mely társaság lesz az Ön számlavezetője. Melyik országban van bejegyezve a számlavezető, milyen jog alá esik (ha perre kerülne a sor nem mindegy, hogy ciprusi jog szerint kell védenie az igazát vagy brit vagy magyar jog szerint).

4. Kérje el a felügyeleti engedélyét
Bármely társaság, akivel kapcsolatba kerül és Magyarországon értékesít befektetési szolgáltatást, kell hogy rendelkezzen itthon felügyeleti engedéllyel, akkor is ha külföldi társaság. Ha ennek ellenkezőjét állítja a kontaktja, ismét kezdjen gyanakodni, akárcsak akkor, ha ilyen engedéllyel nem rendelkezik a társaság.

5. Érdeklődjön, hogy van-e letétkezelője
A legtöbb ország joga szerint a portfóliókezelt számlákat és gyakran a brókeri számlákat is „letétkezeltetni” kell. A Letétkezelő a befektető társaságtól jogilag független társaság kell legyen (gyakran ugyanaz, aki a számlavezető). A letétkezelő felelőssége, hogy az Önnek küldött jelentések valódiságát igazolja, vagyis azt, hogy valóban azt tartalmazza az Ön portfóliója, amit lát és tényleg az is az ára, ami a papíron szerepel. A bróker tudta nélkül is bármikor kérhet a letétkezelőjétől egy hivatalos kimutatást a portfóliójáról. Érdemes tehát olyan helyre tennie a pénzét, ahol az letétkezelt számlára kerül (persze csak akkor ha a letétkezelő legálisan végzi a tevékenységét, vagyis az engedélye rendben van). Kérje el a letétkezelője kontaktját is brókerétől és legalább egyszer kérjen egy készletet tőle, hogy meggyőződhessen a portfóliója valódiságáról!

Az előző cikkben említettem egy PSZÁF tanulmányt, ami tartalmaz még a fenti pontokon kívül egy-két rövidebb információt. Ismét ajánlom figyelmükbe (a tanulmány III. pontját). Félek tőle, hogy az idei év elején beindult áradat, amivel mostanában találkozok még csak az előszele az első körben bedőlő csalók hullámának. Több esetet is láttam a múltban, de meglep a mostani események számossága és értéke. Figyeljen oda, ne essen hasonló csapdába!

A csalók egy jelentős része (de sajnos nem mind!) ezekkel az óvintézkedésekkel kiszűrhető. Azonban még ez sem teljes garancia arra, hogy biztosan a megfelelő partnert találta meg. Egy legálisan működő társaság is tud rossz (nem csaló, csak egyszerűen rossz) befektetési döntést hozni vagy javasolni. A fenti javaslatok, nem a jó portfóliókezelő vagy bróker megtalálásához segítik hozzá, csak a svindlerek legalapvetőbb trükkjeinek kiszűréséhez adnak néhány tippet.

Sokat lehetne még írni további kockázatcsökkentési módokról, viszont a legfontosabb (örök)igazság mégis az, hogy KOCKÁZAT NÉLKÜL NINCS HOZAM! Bárki, aki mást állít az tudatlan vagy csaló. Nem tudom Önök hogy vannak vele, én egyikkel sem dolgoznék szívesen együtt.