Világhírű erdélyi szőnyegek

Az erdélyi szőnyegek néven ismert remekművek valójában a XV-XVII. századi anatóliai szőnyegek, amelyek azért kapták ezt a nevet a világ műgyűjtőinek körében, mert Erdélyben maradt meg nagyon sok szép darabjuk – meséli Bilibók Botond, aki kiváló ismerője e míves daraboknak. Olyannyira, hogy a Műgyűjtők Éjszakáján az erdélyi szőnyegekről tart előadást a Dénes Galériában. Bilibók „civilben” egy vagyonkezelési társaság vezetője, de annak idején nem a befektetés lehetősége vonzotta a szőnyegekhez. Még gyerekkorában, Erdélyben ismerte meg ezt a világot, rokonai, szülei vitték el sokfelé, ahol szép szőnyegeket lehetett látni.

Az anatóliai szőnyegek szállítási útvonala Erdélyen haladt át, így maradt ott sok belőlük. Valaha Bethlen Gábornak volt a legnagyobb gyűjteménye. Ma a brassói Feketetemplomban, amely a legkeletibb gótikus templom, 197 darab anatóliai szőnyeget őriznek. Ez a legnagyobb magángyűjtemény ebből a szőnyegfajtából.

Erdélyben több mint 300 darab létezik összesen belőlük. De a legnagyobb közgyűjtemény a budapesti Iparművészeti Múzeumban található. Ez értékben vetekszik a törökországi gyűjteményekkel. És kiemelkedő az az anyag is, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek. Része ennek Teleki Domokos nagy erdélyi szőnyeggyűjteménye is.

„Kevesen tudják, hogy a huszadik század elején erősen megnövekedett az érdeklődés a szőnyegek iránt” – mondja Bilibók Botond. „Akkoriban sok kiállításon is szerepeltek. Sokan, akik már ráéreztek a szőnyegek szépségére, azért utaznak el Erdély kisebb-nagyobb településeire, mert tudják, hol lehet még látni néhányat a híres darabokból. Gyűjtők kezében viszonylag kevés maradt. Nagyon ritka, hogy fel-felbukkan néhány darab az árveréseken. Főleg az angolszász gyűjtők csapnak le rájuk. Ami nem meglepő, mert ma egy-egy kiváló állapotban fennmaradt szőnyeg ára eléri akár a százezer fontot is.”

Peredi Ágnes

Forrás: Népszabadság – 2009. február 7.