feb.
2
2018

Zsiday Viktor: ha nem haver valaki, egymilliárd fölött aligha nyer közbeszerzést

Zsiday Viktor befektetési szakemberrel készült interjú, a Heti Világgazdaság online oldalán jelent meg

Zsiday szerint Magyarország továbbra is azon az úton megy előre, amin már sok fejlődő, latin-amerikai ország végigment:
 egy nagy összeomlás után van lehetőség valamilyen élénkítésre.:

„Ez nálunk az uniós pénz volt. A kormány azt gondolja, megtalálta az utat, ami örök sikerre visz, közben nem érzékeli azt, hogy alapvetően nagy, strukturális változást nem tudott elérni. A gazdaságnak két komoly hátszele van, az uniós pénzek és a lakossági fogyasztás, amely utóbbi az EU-s bérkonvergenciából ered.”

Kitért arra, a fejlett országokban az elmúlt 40 évben most a legalacsonyabb a munkanélküliség, óriási a munkaerőhiány, egy komolyabb bérkövetelés esetén a német vagy francia cég már nem fenyegetőzhet azzal, keletebbre viszi a termelést, mert nem tudja megtenni:
„A következő 2-3 évben bőven lesz 10 százalékos béremelkedés a régióban, ettől nő a fogyasztás. Ezért – hacsak nem csapódik be egy aszteroida, vagy omlik össze Kína vagy India – a következő két-három évben növekszik a gazdaság. Látjuk viszont, miért fog véget érni a kedvező időszak: előbb-utóbb termelékenységnövekedés nélkül nem lesz fenntartható a bérnövekedés.”

Zsiday Viktor: ha nem haver valaki, egymilliárd fölött aligha nyer közbeszerzést

Az ország jövője szempontjából fontosnak tartja, hogy a következő ciklusban mi lesz az EU-s pénzekkel, mennyi lesz a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás:
„2010 és 2017 között összesen kb. 16-17%-kal nőtt a hazai gazdaság, úgy, hogy nettó módon legalább a GDP 25%-nak megfelelő támogatást kaptunk. Lehet vitatkozni a pontos értékeken, de ebből a két számból én azt látom, hogy a támogatások nélkül igen csekély növekedés lenne.”

Hangsúlyozta, a foglyul ejtett államban nagyon nehéz bátran innovatívnak lenni, mert nem tudom, hogy az én innovációm eredményét le tudom-e aratni, vagy más fogja:
„Az elmúlt 10 év adatai alapján Magyarország a régión belül lemarad, nem mutat sem az innováció, sem a beruházások, sem az oktatás irányából arra, hogy Magyarország a régió éllovasává válhatna. El fogunk lébecolni, maradunk ebben a félázsiai posványban.”

Megdöbbentő választ adott arra a kérdésre, hogy hány stadiont bír még el az ország: A gyerekeimmel egyébként múltkor kiszámoltuk, hogy a stadionok árából minden általános iskola minden osztályába lehetne hozatni anyanyelvi angoltanárt, akik heti két órában taníthatnák a gyerekeket. Önmagában ez óriási változást hozhatna a hazai humánerőforrás fejlettségében.”

Zsiday beszélt arról is, volt egy rendszerváltásszerűség, „fülkeforradalom”, ami után kialakult egy új államstruktúra, amit nevezhetünk foglyul ejtett, autoriter vagy illiberális államnak is. Ezt a rendszert Orbán alkotta, az nézőpont kérdése, hogy ezt köszönjük neki vagy hibáztatjuk érte. Az ő véleménye szerint az iránya nem jó:
„A rendszerváltás után, ha lehetett, bizonyos szereplők mindig is loptak, de most strukturális változás következett be: nem a „lepattanóra” mennek rá a szereplők, hanem sokszor eleve azért születnek törvények, hogy bizonyos emberek, csoportok sokkal előnyösebb helyzetbe kerüljenek. Ez a foglyul ejtett állam szindróma. Erre mondta Lánczi András, hogy ez nem korrupció, hanem a kormány politikájának a lényege.”  /…../  „Úgy látom, 50-100 millió forintot bárki nyerhet pályázaton, a nagyobb támogatásoknál elég jelentős a politikai beágyazottság. Ha nem haver valaki, 1 milliárd fölött aligha nyer.”

Nem tudja, egy újabb Fidesz választási győzelem esetén hogyan tud kikecmeregni az ország abból, hogy a politika és a gazdaság ilyen szinten összefonódott:
„Még jelentősebben szétszakad a társadalom, a csúcson lévő 10-20-50 szereplő pedig olyan nagyra nő, hogy az lesz a kérdés, ha már nem lesz elég uniós pénz, amiből táplálkozhatnak, akkor elindulnak-e az orosz–ukrán vonalon, rámozdulva más szereplők vagyonára azzal, hogy adják el, különben másnap lesz egy törvény.”

Forrás: Zárójel.hu –2018. február 2.