Az Inforádióval és az MNB-vel közös, „Párbeszéd a gazdaságról” című műsorunkban ezúttal Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója és Szabó László, a HOLD Alapkezelő elnöke beszélgettek az MNB versenyképességet javítani szándékozó 180 pontjáról és arról, hogy mi kellene ahhoz, hogy ez meg is valósuljon. Az alábbiakban a beszélgetés főbb üzeneteit összegeztük, a még rengeteg érdekességet tartalmazó teljes hang- és videóanyagot szintén megtalálja cikkünkben.
Az MNB 180 pontjának legfontosabb újdonsága talán az, hogy egy új, modern keretbe helyezi a versenyképességről való gondolkodást. Emellett az elemzés bemutatja, hogy az osztrák fejlettségi szint fenntartható megközelítéséhez nagy változásokra, átfogó versenyképességi fordulatra van szükség.
Az egyik legfontosabb feladat – miután a munkaerőpiaci tartalékokat már sikerült mobilizálni –, hogy a gazdaság termelékenységén javítsunk. Ez euróban számítva jelenleg az osztrák harmada körül jár és főleg a KKV szektorban van jelentősebb lemaradásunk. Kulcs, hogy a jelenleg Kelet-Európából Nyugatra áramló képzett munkaerőt visszafordítsuk, ennek eszközei az aktív adó- és bérpolitika lehetnek.
Sok esetben a versenyképesség javulásának a legalapvetőbb gátja, ha a rövid távú politikai érdekek szembe mennek a hosszú távú versenyképességi lépésekkel és ilyenkor a kormányok az áldozattal járó döntéseket kevéssé hajlandók meghozni.
Ezt a problémát feloldhatja, ha a versenyképesség javítására létrejönnek megfelelő intézmények (ez Magyarországon elvileg már megvalósult), azonban fontos a megvalósítás folyamatos visszamérése is, ami leküzdheti a rövid és hosszú távú érdekek eltéréséből adódó akadályt.
Magyarországon fontos lenne, hogy a kormányzat megfelelően azonosítsa, milyen területeken van tennivalója, és milyen területeken kell csak a szabályok megfelelő kialakításával a versenyre bíznia a gazdasági teljesítmény javulását. Ez nagy előrelépés lehetne.
Forrás: WEF, IMD, Harvard University, HOLD
Az állam hatékonyságával kapcsolatban történtek már előrelépések, néhány területen már elindult a digitalizáció, de a bürokrácia és a szürkegazdaság visszaszorítása is ilyenek. Ugyanakkor a legfontosabb ezzel kapcsolatban az állam iránti általános bizalom megjelenése lenne. Szabó László szerint a gazdaság résztvevőinek nehezebb egy olyan államban bízniuk, amelyik nem csak szabályozó, hanem kiterjedt gazdasági érdekeltségekkel is rendelkezik, hiszen egy ilyen modellben garantált a rengeteg érdekkonfliktus. Ezen a problémán is segíthet a teljesítmények transzparens mérése. Ehhez persze az államtól ténylegesen független „értékelő” szervezetek kellenek. A közepesen fejlett országokban a tapasztalatok szerint sok esetben csak papíron valósul meg ez a valódi függetlenség, így hiába épül ki az intézményrendszer, az valójában képtelen megoldani a létrejöttét okozó problémákat.
A munkát terhelő adók csökkentése, így az akár egyszámjegyű szja elérése egy fontos eleme a javaslatoknak, ami önmagában is segítheti a nyugati nettó bérekhez való felzárkózást. A másik eleme a bérfelzárkózásnak az aktív bérpolitika, azaz például a minimálbér és a garantált bérminimum folyamatos emelése. Ezenkívül a KKV szektor fókuszált felkészítése a többnyire külföldi, nagyobb méretből adódóan egyébként is hatékonyabb vállalatokkal való bérversenyre is szükséges, például adókedvezményekkel. Azt észre kell venni, hogy teljes foglalkoztatottság mellett a munkahelyteremtés helyett egyre inkább a munkaerő megfelelő átcsoportosítására kell fókuszálni, hogy a foglalkoztatás olyan ágazatokban és régiókban realizálódhasson, ahol az a legmagasabb hozzáadott-értékkel párosul.
Forrás: MNB, Eurostat, WDI
Történelmileg a felzárkózás egy másik fontos eleme volt a növekvő lakosság és a demográfiai fordulat. A születésszámban (termékenységi rátában) ugyan történt előrelépés, de ez még távol van a reprodukcióhoz szükségestől. A családi adózás további szélesítése, a bölcsődék fejlesztése egyaránt segíthet. Az egészségügy javítása pedig a munkában töltött évek emelkedésén tud sokat segíteni.
A jelenlegi oktatás az alapfokú tudás átadásában jól teljesít, azonban a hetedikes-nyolcadikos korosztálynál már az látszik, hogy ezt a tudást használni már nem képesek megfelelően. Itt és a felsőoktatás terén egyaránt komoly előrelépésre lesz szükség.
Szabó László szerint a demográfiával kapcsolatos kormányzati lépések dicsérendők, de a népességcsökkenés megállítása (a termékenységi mutató 2,1 fölé emelése) reálisan lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A szülőképes korú nők számának folyamatos csökkenése és a modern társadalmi berendezkedés csökkenti a születési számokat. Az elmúlt években jelentkező pozitív demográfiai jelenségek biztatók, de egyben ellentmondásosak is. Például a családtámogatásban egyre nagyobb szerepet játszó adókedvezmények (amelyek a magas keresetűek számára jelentenek nagyobb támogatást) ellenére a születésszám a társadalom perifériáján nőtt leginkább. Nagyon úgy tűnik, a jómódúaknak juttatott kedvezmények határhaszna már alacsony, miközben a periférián születettek életkörülményei a munkaerőpiac javulása ellenére csapnivalók. Talán célszerű lenne a támogatások egy részének átcsoportosítása a leszakadt régiók oktatási és egészségügyi helyzetének javítására, hiszen emberfeletti feladatról van szó. Társadalmi és gazdasági szempontból a puszta születési számoknál sokkal fontosabb a társadalomba és a munkaerőpiacra beintegrálhatók száma.
A tényleges politikai és gazdaságpolitikai lépések mellett a hosszú távú versenyképesség iránti elkötelezettség kinyilvánítása szimbolikus lépéseket is megkövetel, amellyel a kormány jelzi, hogy rövid távú politikai céljait is hajlandó feláldozni a fenti célok oltárán. Szabó László szerint erre egyelőre sajnos kevés jel mutat.
Az Inforádióban elhangzott adást teljes egészében meghallgathatja és megnézheti az alábbi felvételeken:
A Párbeszéd a gazdaságról sorozat korábbi részeit itt olvashatja.
