nov.
21
2018

6-10 ezer

6-10 ezer forintnyi jünaért lehetne eladni egy üveg magyar mézet Kínában – legalábbis az agrárminiszter szerint. A távol-keleti országból hazatért Nagy István azt ugyan nem fejtette ki, hogy mekkora üvegre gondolt, és hogy milyen fajtájú lenne az a méz, amelyért ennyit adnának az ottaniak, ugyanis e két paraméter nélkül nehezen értelmezhető a nyilatkozat.

Hogy miért? Nos, egy kilogramm méz itthon 1800-2100 forintért vihető haza. A legolcsóbb a napraforgó méz, a legdrágább pedig az akácméz. De akárhogy is nézzük, minden magyar méhész mind a tíz ujját megnyalná, ha sikerülne akár a jelenlegi ár kétszereséért értékesítenie termékét, nem hogy a négyszereséért.
A magyar származású termék főleg Európában kapós, és az ára is emelkedett az elmúlt években. Nyolc évvel ezelőtt még csak 1300 forintot kellett leszurkolni egy kilogramm akácmézért, a legolcsóbb virágméz pedig mindössze 650 forintba került. A magyar termelés évi 20-30 ezer tonna között mozog és 80 százalékát szállítjuk külföldre.

De kérdés, hogy milyen áron! A „mézben utazók” az exportárat nem verik nagydobra, azt azonban tudni, hogy több mint 80 százalékát hordókban adják el, vagyis a csomagolást és márkázást követő jelentős profit már nem itthon, hanem zömmel a külföldi nagy- és kiskereskedőknél csapódik le. A magyar méz – bár könnyen lehetne! – nem számít nemzetközi márkának, bár mindenütt elismerik, hogy jó és megbízható minőségben készül, nem úgy, mint a kínai termékek, amelyek cseppet sem mellékesen elöntik a világpiacot. A világ 1,2-1,4 millió tonnás termelésének ugyanis ma már 25-30 százalékát teszik ki a feltörekvő országok, mint Kína, Argentína, Mexikó, de Kanada – és meglepő módon az Egyesült Államok is ide tartozik.

Nálunk 20 ezer család él ma méhészkedésből. Viszont mindössze 11 olyan nagyüzem van, amely évi 1000 tonnánál többet bocsát ki, és méreténél fogva így képes arra, hogy nyomon kövesse termékének útját a gyárkaputól a boltokig. Ez látszólag lényegtelen, de csak látszólag. A magyar mézet ugyanis néhol mixelik, keverik olcsóbb minőségű – mondjuk éppen kínai termékkel. Ezt követően „magyar méz” felirattal árulnak kevert-hamisított, gyenge minőségű terméket, amelyről aztán joggal közölnek kemény kritikát a fogyasztóvédelmi fórumok. A sok gagyi, gyenge minőségű „tömegméz” közül valóban kiemelkedhetne a magyar, ha itthon csomagolnák, ha biztonsági zárral védenék és ha jó marketinggel népszerűsítenék. Akkor pedig ha ez megvalósulna, könnyen lehet, hogy kilónként 6-10 ezer forintért is elvinnék az ínyencek – akár Kínában is.