jan.
25
2019

91 760

Ennyi négyzetméternyi raktárterülettel bővült a fővárosi és Budapest környéki raktárterület tavaly év végén. Az Üllő mellett megvalósított fejlesztéssel együtt immár 2,2 millió négyzetméterre tehető az ipari ingatlanállomány, és ami még ennél is lényegesebb: az üresedési ráta, más szóval a ki nem adott raktárterület mindössze 2,4 százalékra csökkent.

A raktárból – ezt most divatos szóval logisztikai bázisnak nevezik – ezek szerint hiány van. Nem is kicsi! És ez jó hír. Azt mutatja ugyanis, hogy a gazdaság, és nemcsak a hazai, hanem az európai és a világgazdaság, továbbra is lendületben van és ennek következtében egyre nő az igény a raktárak iránt is.

Érdemes egy picit a részletekbe is belemenni: a Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF) friss adatai szerint az elmúlt év utolsó negyedében a kereslet közel felét a meglevő szerződések meghosszabbítása tette ki, az új szerződések aránya 16,8 százalék, a bővítések aránya pedig 15,8 százalék volt. Magyarán ez utóbbi két kategória – vagyis a bővülés – az igények majd’ felét tette ki. Ez igazán imponáló adat, azt mutatja ugyanis, hogy felértékelődőben vannak a főváros környéki, és a vidéki raktárbázisok is. Ennek következtében felgyorsulnak a raktárfejlesztések, hiszen a hiánnyal az áremelkedés is együtt jár, megéri tehát raktárfejlesztésbe – is – invesztálni. Akik pedig korábban vágtak bele a zöldmezős vagy barnamezős raktárfejlesztésbe, most elégedetten dörzsölik markukat.

Hogy mennyire, azt két szám jól illusztrálja. Tíz évvel ezelőtt kis túlzással a kutyának sem kellettek a vidéken levő raktárak: egy négyzetméter raktárterületet 10 ezer forintért is meg lehetett venni. Ma ennek 10-15-szörösét megadják – még akkor is, ha az épület nincs felújítva. Egy négyzetméternyi logisztikai központot ugyanis alsó hangon 200 ezer forintért lehet megépíteni – ebben viszont már benne van a telek megvételéhez szükséges pénz is. Kiadni pedig akár 5 euró/négyzetméter áron is lehet – tehát nem rossz befektetés a raktárfejlesztés.

Az áremelkedésben meghatározó szerepet játszott a hazai közútfejlesztés, s ezen belül is az autópálya építések. A közúti árufuvarozás ugyanis továbbra is meghatározó, amit a kamionokkal zsúfolt pályák képe is jól tükröz. Az autópálya és autóút építések mellett sajnos jócskán elmaradt a vasúti és légi szállítás korszerűsítése. A vasúti pálya rekonstrukciók ugyan elindultak – és erre van sok-sok milliárdnyi uniós pénz is – de a magyar hálózat egészének állapota még most is kritikus, arról nem is beszélve, hogy átrakó központok, korszerű raktárközpontok a vasútvonalak mentén nem épültek az elmúlt években. (Érthetetlen, hogy miért szűnt meg évekkel ezelőtt a kamionok vasúti szállítása, ami környezetkímélő és egyben biztonságos megoldás volt…)

Ferihegyen hosszú évek tespedtsége után idén adják át az első jelentős cargo fejlesztést, ami talán felgyorsíthatja a hazai légi áruszállítás cammogó dinamikáját is. Az igazi áttörés viszont az lenne, ha végre születne egy olyan átfogó, hosszú távú közlekedésfejlesztési program, amely az üzleti élet szereplőinek is kiindulópontot jelenthetne a magyarországi logisztikai fejlesztésekhez. Amíg ez megszületik, addig örüljünk minden apró eredménynek – így az alacsony raktár üresedési rátának is.