A bitcoin kereskedés egyik nagy dilemmája

Az elmúlt másfél-két évben felkapott dolog lett bitcoint venni. A Revolut és versenytársai megjelenésével hasonló eszközökből egyre több kisbefektető vett alig néhány kattintással. Ráadásul a legtöbbek masszív pluszban is vannak vele, ha mostanában vették. De vajon akik tavaly vették és eladták már (vagy akárcsak egy részét eladták) mit fognak szerepeltetni az idei évben beadandó adóbevallásukban? És mennyit fognak utána adózni?

Az elmúlt hetekben meglepően sok barátom dicsekedett el nekem azzal, hogy bár soha életükben nem tőzsdéztek, de idén belevásároltak a bitcoinba és már most 10-30% közötti hozamot értek el alig egy-két hónap alatt. Volt aki még azt is felajánlotta, hogy segít nekem a befektetésekben, ha nem értenék eléggé hozzá :), volt, aki csak a véleményemet kérdezte, hogy vajon meddig tartsa. Jellemzően Revolut-on keresztül vették meg, mint ahogy biztosan jópáran tették ezt az egész világon. Mert egyszerű, nem kell hozzá okospénztárcát nyitni, meg egy csomó mindent nem kell megérteni, csak rá kell nyomni a már úgyis a telefonjukon lévő applikáció egy gombjára és már ketyeg is az eredményszámláló.

Magam is bitcoin befektető vagyok közel öt éve. Átéltem már a befektetésem sokszorozását és komoly leértékelődését is. De soha nem vettem bitcoint direktben. Nincs okospénztárcám és soha nem kötöttem bitcoin tőzsdén ügyletet. Miért nem tettem? Alapvetően két okból. Egyrészt mert nem értek hozzá és szerencsére ismerek olyat, aki nálam sokkal jobban érti ezt a piacot és rábízhattam (megjegyzem LEGÁLISAN, ami Magyarországon ritka, mint a fehér holló, sőt nagyon úgy tűnik, hogy hamarosan már akár adómentesen is) a kriptobefektetésem kezelését, másrészt azért, mert a bitcoin-on szerezett nyereség után (hasonlóan bármely más megszerzett nyereséghez) adózni kell és nagyon-nagyon-nagyon nem egyértelmű, hogy pontosan hogyan is. Pedig ez a kérdés közel sem mindegy.

A jó hozam eléréséhez alapvetően három fő összetevő szükséges:

  • minél jobb befektetési döntést kell hozni (az öt éve megvett bitcoinomra ez stimmel)
  • minél alacsonyabb költségek mellett (itt vállaltam némi extra költséget cserébe a transzparenciáért)
  • és minél alacsonyabb mértékű adót kell utána fizetni

Tudni kell, hogy Magyarországon a klasszikus értékpapírügyleteken keletezett jövedelemnek két fő kategóriája van, kamatjövedelem és ellenőrzött tőkepiaci ügyletből (ETÜ) származó jövedelem. Mindkettő ma, ha Magyarországon adózó magánszemély jövedelméről beszélünk 15 százalékkal adózik. Azonban mégis eltér egy kicsit a kettő adminisztrációja egymástól. A kamatjövedelem adóját általában levonja tőlem a szolgáltató és rögtön be is fizeti helyettem (már ha az egy magyar szolgáltató, egy külföldi szolgáltató, mint a Revolut általában nem vonja le), amint realizáltam a nyereséget (eladtam az eszközt vagy megkaptam a kamatot) így azt még csak nem is kell szerepeltetnem az adóbevallásomban. Az ETÜ-ből származó jövedelem után azonban nem von le semmit a szolgáltató és a nyereség vagy veszteség realizálását követő évben nekem kell szerepeltetnem azt az adóbevallásomban, és nekem is kell befizetnem a rá vonatkozó adót. Ha ezt elmulasztom, akkor valójában adót csalok. Ha nem bevallott jövedelemből veszek bármit, például autót, éttermi számlát fizetek, ebay-ről rendelek, a külföldi nyaralásomon azzal fizetek a Revolut kártyámról, akkor valójában adózatlan pénzből vásárlok, gyakorlatilag „illegális tevékenységet” végzek. Ebből a szempontból nem különbözik ez sokban a bármilyen más adózatlan jövedelemből történő vásárlástól. Ha kapok egy adóvizsgálatot és nem tudom igazolni, hogy én megfizettem az adót arra, amiből vásároltam bármilyen értéket, akkor bajba kerülök. Kisebb összegnél csak simán bírságra számíthatok, nagyobb összegnél akár ennél többre is.

Amikor öt éve megvizsgáltam, hogy a bitcoin vajon melyik kategória, akkor azt találtam, hogy tulajdonképpen egyik sem. Se nem kamatjellegű eszköz, se nem ellenőrzött tőkepiaci ügylettel veszem. Épp az a bitcoin egyik lényege, hogy nem ellenőrzi hivatalos szerv az ügyletet. Márpedig, ha egyik sem és nincs külön passzus róla a személyi jövedelem adó törvényben (SZJA), akkor nem volt, akkor erre az SZJA „egyéb jövedelem” kategóriája vonatkozik, ami viszont már korántsem 15% adót jelent. Akkor az egyéb jövedelem 32,76 százalékkal adózott. Szép dolog, ha a befektetett tőkém csinál 50% hozamot és persze még az is remek hozam, ha ennek kétharmadát legálisan meg is tarthatom, de azért ennek a jövedelemnek a harmadát adóban be kell fizetni??? Ez a gondolat igencsak ijesztően hangzott, ezért is kerestem más megoldást.

És el is jutottunk e cikk fő kérdéshez. Hogyan adózik ma a bitcoin? Vajon a szabályozó utolérte az immár többéves trendet és bekerült az SZJA-ba a kriptodevizák adózása vagy továbbra is 32,76 százalék adót kell a cikk elején említett barátaimnak leperkálnia a nyereségéből, ha nem akarnak adóhiányt maguk előtt görgetni, ráadásul bevallatlanul?

A kérdésre egy adótanácsadótól kell választ kapnunk. Mi portfóliókezelőként inkább az első két pontért felelünk a jó hozam eléréshez szükséges három összetevőből. Éppen ezért kértem meg Magyarország egyik legnagyobb adótanácsadó cégét az Andersen Hungary-t, hogy segítsen értelmezni a legfrissebb adójogszabályok alapján, hogy hogyan is kell adózni a bitcoin-on elért nyereség után. Válaszuk hamarosan érkezik a cikk következő részeként…

A következő cikkig engedjen meg egy garantáltan anonim kérdést, aminek az összesített eredményét szeretném felhasználni a cikksorozat zárásaként. Ha az előző cikkem végén még nem válaszolt rá, mindenképpen segít az előkészületekben, ha most ezt megteszi.