A gazdasági depresszió vége

A Magyarországot 2006 óta legyengítő depressziónak vége, és újra a növekedés útjára lépünk. Egyébként ugyanez igaz Európára is.

2006 óta a magyar GDP 4,8%-kal zsugorodott, ami egészen elképesztő szám (az EU ezalatt 2%-kal nőtt). De minek tudható ez be a hat éve tartó lejtmenet? Több tényező is volt, ami rontotta a növekedési lehetőségeinket. Először is Magyarország kénytelen volt megfordítani a 2006-ig tartó elképesztő kormányzati túlköltekezést, és a 2006-ban a GDP majdnem 10%-át elérő költségvetési hiányt leszorítani. Ez a GDP 6-7%-át elérő megszorítást jelentett, amely valószínűleg nagyságrendileg ugyanennyivel vetette vissza a növekedést*. Emellett, habár 2007-8-ban még komoly támogatást kapott a GDP-bővülés a hitelezés oldaláról, ám 2009-től megindult a hitelvisszaszívás, és ez, társulva a devizahitelek okozta extraproblémákkal valószínűleg nettó módon az elmúlt hat évben további gazdasági összehúzódást okozott. Tehát mind a monetáris kondíciók, mind a fiskális kondíciók oldaláról erős megszorítás volt Magyarországon az elmúlt hat évben, így sikerült elérni ezt a közel 5%-ot elérő zsugorodást. Pontos számot nem lehet mondani, de érzésre” ezek nélkül összesen 5-10%, tehátaz én véleményem az, hogy körülbelül ennyivel tud nőni a magyar gazdaság, ha semmilyen pozitív, vagy negatív sokk nem éri. Azt hozzátenném, hogy Mivel további jelentős kormányzati megszorítás nem várható, a bankok hitelvisszaszívása a végéhez közeledik (és valószínűek már idén is komoly, államvezérelte hiteprogramok, amelyek még folytatódó hitelvisszaszívás esetén is ezt ellensúlyozzák!), és az EU-s pénzek továbbra is ide fognak áramlani, ezért a következő évekre 1-2%-os növekedést várok. Ezért egyébként nem is tudok teljesen egyetérteni az EU 2013 téli jelentésével, amelynek alapján további megszorításokat írnának elő Magyarországnak, mert idénre recessziót vár. Úgy gondolom, hogy idén már nem lesz recesszió Magyarországon – persze további megszorításokkal el lehet érni, de ez egy ördögi kör, sok értelme nincsen. Ebben a témában a korábban überoptimista kormány immáron realista lett, viszont a pénzügyi elemzők az elmúlt években mindig alulbecsülték a lassulást/recessziót, de ezt a hibát megfogadták, hogy még egyszer nem követik el, így most viszont már inkább ők váltak túl pesszimistává. Nyilvánvaló, hogy kellően negatív növekedési előrejelzések mellett egyik EU-s ország költségvetése sem fenntartható, tehát az előrejelzett növekedéstől sok függ. 

Az EU-ban is kicsit hasonló utat jártak be. Annyi a különbség, hogy ott nem szállt el a kormányzati deficit a válság előtt (2008-ban 2,4% volt), ám 2009-ben 6% fölé ugrott. Ezt az idei évre leszorítják a GDP 3%-a alá, azaz egy-két országot kivéve Európában is véget érni látszik a kormányzati kiigazítások igénye. Az EU-s átlagos elsődleges (azaz kamatfizetés nélkül számított) költségvetési egyenleg a 2009-es -3,5%-ról idén várhatóan kis, 0,4%-os pluszba kerül, ami szintén ugyanazt jelzi: a kiigazítási igény, amely egyben gazdasági szembeszél is, eltűnni látszik. Így – bár 2013-ban még valószínűleg stagnálás lesz Európában, de 2014-től itt is megindulhat a növekedés.

Száz szónak is egy a vége: habár a fenti gondolatok rendkívül leegyszerűsítettek (de az 5 excelsornál bonyolultabb közgazdasági modellekben egyébként sem hiszek, mert mindig kiderül utólag, hogy valami apró tényező kimaradt, ami totálisan átalakítja a képletet), úgy vélem, hogy az idei évtől Magyarországon, és Európában is lassú gazdasági kilábalás kezdődik.

Ennek persze számos tőkepiaci vetülete is van, amelyekről már volt korábban szó, és lesz szó a jövőben is, de gazdasági háttérként, alapvetésként, nekem a fentiek vannak a fejemben.

Rendkívül sok érdekes számsor van a fentiekkel kapcsolatban is az EU 2013 téli anyagának végén, érdemes böngészgetni:
https://ec.europa.eu/economy_finance/publications/european_economy/2013/pdf/ee1_en.pdf

*az úgynevezett fiskális multiplikátorról, azaz, hogy a GDP 1%-nak megfelelő kormányzati megszorítás mennyivel csökkenti, és 1% többletköltekezés mennyivel növeli a GDP-t komoly viták vannak, a számok 0,5-1,5 között szóródnak, és valószínűleg erősen környezetfüggőek, illetve a pontos kormányzati cselekvéstől, és még kismillió dologtól is föggenek.

Forrás: zsiday.hu