halal

A halál halála?

Utópisztikus, a fantázia világába sorolt elképzelések soráról bizonyosodik be korunkban, hogy korántsem lehetetlenek, ilyen a halál időpontjának drasztikus kitolása is. A kvantumszámítógépek, a 3D-s technológiával „nyomtatott” emberi szervek elterjedésének kezdetén vagyunk. Innentől kezdve nincs mi határt szabjon a jelenlegi helyzethez képest is sokkalta gyorsabb, vakmerőbb technológiai, tudományos fejlődés beindulásának, annak, ami nemsokára „megöli a halált”. Sokak számára teljes abszurditás, mások számára viszont elgondolkodtató, sőt reális mindaz, amit Gyurkó Zoltán István állít jelenről, jövőről, megoldhatónak és megoldhatatlannak tartott kihívásokról.

István Zoltán az Egyesült Államokban nagy ismertségnek örvend, mind a médiában, mind a közéletben fővonalbelinek számít, az amerikai  Transzhumanista Párt  (a transzhumanisták ember és az általa alkotott technológiák, intelligenciák integrációját, lényegében hosszú távú egységesülését hirdetik) alapítója és Kalifornia potenciális kormányzó jelöltje.

Zentai Péter: A háttérből hallom, ahogy veszekednek egymással a gyerekei, a felesége mintha nem bírna velük.

Zoltán István: Mindig így indul nálunk a reggel… elnézését kérem. Nem tudok mit csinálni velük.

Dehogy zavarnak…élvezem. Csak erről a helyzetképről, amit telefonon keresztül hallani vélek, az jut eszembe, hogy Ön nemrég a konvencionális családmodell szükségszerű felszámolódásáról írt. Beismeri, hogy téved?

Dehogy. Legkésőbb harminc év múlva a mostanihoz képest merőben másfajta élet vár a nőkre és általában a családokra. Addigra az emberek intim szférája alapvető strukturális változásokon megy keresztül.
A lényeg az, hogy a nőknek nem lesz szükségük férfi társra ahhoz, hogy gyerekük legyen.
Természetesnek fog számítani az is, ha nők hatvan-hetven éves korukban kezdenek pici gyereket nevelni, akiket ők maguk hoznak a világra, akár mesterséges anyaméh révén. Két-három évtizeden belül szinte csak egészséges és nagy valószínűség szerint tervezetten nagyon okos gyerekek fognak születni. Előre bekódolható lesz, hogy milyen magasak, szőkék vagy barnák, lányok vagy fiúk legyenek.
A nő és a férfi közötti kapcsolatrendszer alapjait változtatja meg az önmagát gyorsító tudományos-technológiai forradalom. 

Harminc éven belül?

A házamtól néhány száz kilométerre, a Szilícium Völgyben, két kutatóközpont élesben fog kísérleteket végezni mesterséges anyaméhekkel és a tökéletes magzati környezet körülményeivel 24 hónapon belül.
Másfél év múlva rendszerszerűen ültetnek be emberekbe – nem sokra rá magzatba is – a legsúlyosabb, a krónikus betegségeknek vagy az eddig halált okozó kórokozóknak totálisan ellenálló szenzorokat .
Rendelkezésre áll a technológia ahhoz, hogy mikrochipek beültetése révén kódolva lesz, milyen szakterületen, művészetben, sportban lesz kiemelkedő képességű a születendő gyermek.
Kínában és nálunk is, szabályos emberi szívet tudnak nyomtatni 3D-s technológiával. Minden egyéb emberi szerv esetében is reálissá vált ez a technológia.
A szemünk előtt –  Kaliforniában ezt akár szó szerint is lehet értelmezni – egyre sebesebben, megállíthatatlanul közelít egymáshoz a robotika, a mesterséges intelligencia, a biológia, az orvostudomány, a  neurokémia, a neurobiológia illetve a kvantumtudományok. A mikroprocesszorok teljesítményének megállás nélküli sokszorozódása, a kvantum számítógépek működtetése, és azok fejlődése egyrészt karnyújtásnyi közelségbe kerültek időben, másrészt reálissá tesznek szinte mindent, amit eddig az irrealitások közé soroltunk.

Kiborgok fognak születni, ez a lényeg. Az embert, legalábbis az agyát komputerizálják, a komputert pedig humanizálják. Ezek a fejlemények háborúkat, akár világháborút fognak szülni konzervatívok és az olyan gondolkodók milliói között, mint amilyen Ön is. Egyesülni készülnek azok a tömegek és azok a vezetők, akik mindenáron meg fogják akadályozni az Ön által felfestett jövő bekövetkeztét, különösképpen azt, hogy a hagyományos, ha úgy tetszik keresztényi családmodell kihaljon.

Ebben nem kételkedem. Mármint abban, hogy egyre radikálisabbá és talán tömegesebbé válhat az ellenállás a túlzottnak és embertelennek gondolt gazdasági, technológiai globalizálódással, általános fejlődéssel, illetve azok irányával szemben. Egyelőre százmilliók utasítják el a »kiborglények”-et illetve az  „emberszabású robotok” világát. Harc várható az ellen, hogy mélyebb, érzelmesebb kapcsolat alakulhasson ki ember és hozzá tartozó „robotlény” között, mint két ember, mondjuk egy férfi és egy nő között. Ez a fajta ellenállás tökéletesen érthető. Magam is reálisnak tartom, hogy világméretű hidegháborúba torkolljanak a dolgok, esetleg akár helyi polgárháborúkba.

A helyzet az, hogy nincs reális visszaút. Ha Amerika politikai szinten, Donald Trumppal az élen, vagy Oroszország és a többi konzervatív politikai rendszer ellenáll, akkor Kína így is, úgy is, megvalósítja a „jövőt”. Kínának nincsenek olyasfajta kulturális, erkölcsi vagy vallási gátjai, amilyenek a keresztény világot gyötrik. Kína képes egyedül lépni, amerikaitól és  európaitól független technológiákkal, zárt rendszerekkel mindazt megvalósítani, amit mi nyitott, globálisan hozzáférhető szisztémákkal tudnánk megcsinálni. A lényeg, ha Amerika bezárkózna és elzárkózna ettől a fajta versenytől, akkor Kína behozhatatlan előnyre tenne szert a jövő alakításának uralmáért vívott globális küzdelemben. Nemzetbiztonsági fenyegetettséget jelent önmagában az, ha a ma és a holnap megszülető kínai gyerekek intelligenciahányadosa többszöröse lesz az amerikai gyerekekének. Az intelligencia, az egészség, a hosszabb és még hosszabb élet mesterséges, művi eszközökkel történő megnövelése reális alternatíva immár.

Garantálom, hogy ezt az előnyt Amerika nem fogja megadni Kínának és bukni fog az az elnök, aki nem él a verseny lehetőségével. Amerika természete, egész története, naggyá válásának állandó garanciája mindig is a verseny és versenyzés volt – kívül-belül.

Ezt is kevéssé értik ma már az „ellenállók”, főként pedig azt nem, hogy az országhatárokat, nemzeti elkülönüléseket nem ismerő permanens (nonstop) technológiai forradalom irányai csak akkor befolyásolhatók, ha az emberiség egységesül, félredob mindenféle nemzeti önzőséget, nacionalizmust.  Sokkalta abszurdabb az, hogy egy-egy nemzet saját határain belül hatékonyan képes legyen betiltani anyaméhek mesterséges előállítását, miközben a szomszédos országban ez nagyban zajlik, mint az, hogy a felnőtt emberiség átlagos intelligencia szintjéhez képest háromszor okosabbak, intelligensebbek leszünk (mi emberek) harminc év múlva.  Ez utóbbi ugyanis a dolgok alakulásának természetéből fog kialakulni, a fejlődés tiltása pedig olyan politikai rendszerek művi beavatkozása, amelyek előbb-utóbb megbuknak.

Jut eszembe: az is figyelemreméltó, hogy világszerte micsoda kemény ellenállást fejtenek ki a populista „ellenforradalom” támogatásával az idősebb emberek. Minél jobb egészségnek örvendenek, minél hosszabb ideig élnek, minél aktívabbak, annál hevesebben támogatják szavazataikkal -vagy akár az utcán is- a klímaváltozást kétségbevonókat, a géntechnológiával szemben gyűlölködőket, azokat, akik azt üzenik: „legyen minden úgy, ahogy régen volt”. Jóllehet éppenséggel a globalizáció által megteremtett gyógyítási és minden egyéb technológiai eredménynek, valamint az ugyancsak a globalizációhoz kapcsolódó életmód-életminőség javulásnak köszönhetik, hogy ennyire fittek és ennyire aktívan képesek beleavatkozni a közéletbe, a politikába.

Ez azért lehet így, mivel a hosszabb, nagyobb élettapasztalattal rendelkező ember számára sokkal kevésbé emészthető, hogy „meg képes érni a jövőt”, mint a fiatalabb nemzedékek tagjai számára. Ezek beleszülettek abba, hogy ami ma nem lehetséges, az – szinte szó szerint – holnap már lehetségessé válik. Illetve, hogy minden lehetséges, hogy nem fantazmagória a határtalan élet megteremtése és legyőzhető a halál is.

De most, kérem, beszéljünk komolyan! Szerintem a halhatatlanságról szóló teória hangoztatása az Ön által képviselt úgynevezett transzhumanisták részéről, hitelteleníti Önöket és mindazon tudósokat, akik ebben hisznek.

Ez nem hit kérdése. Egyrészt a szellem, a gondolkodás, másrészt a humán és a reál tudományok, a technológia fejlődésének történelmi trendje arra utal, hogy az ember célja az örökkévalóság megteremtése. Leegyszerűsítetten: az ember nem akar meghalni. Tény, hogy az átlagos élethossz folyamatosan hosszabbodik, másfél évszázad alatt megduplázódott.

Ami a jelent és a közeljövőt illeti, a gyakorlatba átültethető tudományos eredményeknek köszönhetően most már két-három évtizeden belül bekövetkezik az újabb élethossz duplázódás.

Nem hit kérdés, hanem a létező, már megszületett technológiai innovációk révén, a jelen század közepén tízmilliókra lesz tehető a száztíz-százhúsz évesek létszáma, tehát a halál időpontja kitolódik. A most született babák jelentős része ennél sokkal tovább élhet. Nincs olyan emberi szerv, amit ne lehetne lecserélni már a közeli jövőben. 18-24 havonta történnek drámainak nevezhető áttörések ezen a területen.

Ez az egész tematika Istenkáromlás emberek milliárdjai fejében. Másrészt mélységes igazságtalanságot gerjeszt, társadalmi gyúanyag, hiszen amúgy is privilegizált, kevesek számára fogják megteremteni, elérhetővé tenni az örök élet lehetőségét. Egyáltalán, hogy engedhetne meg ilyesmit bármely egyház?

Ami a keresztény, úgynevezett ellenállást illeti, nos az az utóbbi időben jelentős mértékben meggyengült, legalábbis itt az Egyesült Államokban. E mögött a kvantum archeológiának nevezett tudományág fejlődése húzódik meg. A lényeg, hogy halál “visszafordíthatóvá” válik, réges-rég elhunyt emberek földi maradványaiból szerzett DNS-ek quantum komputerek általi 3D-s nyomtatás révén eljuthatunk halottak – akár (ahogy keresztény vallási csoportok feltételezik) Krisztus- valós életre keltéséhez, vagyis akár a Megváltó ember által történő visszahozatalához is.

Mindenesetre hívők milliói interpretálják úgy a technológiai, orvostudományi és neurobiológiai fejlődést, hogy az nem más, mint Isten akaratának része, az ember – mint Isten alkotása – beteljesíti a „nagy művet” és Isten nevében megnyitja a világteremtés új fejezetét.

A másik felvetésére pedig azt kell mondanom, hogy a gazdag emberek- mindenütt a világon- 25 százalékkal nagyobb eséllyel élnek 80-90 éves korukig, mint az adott ország szegényebbjei.

Igen, a fejlődés igazságtalanságai fokozódhatnak a jövőben. Annál is inkább, minthogy ennek már itt és most is tanúi vagyunk, amennyiben egyre növekszik a szakadék a felső egy vagy tíz százalék és a túlnyomó többség között és amennyiben a jövőben is olyan pénzügyi-technológiai, sőt akár politikai erőt képviselnek egyes technológiai cégek (Amazon,  Google, Facebook és társaik), amilyenekkel nagyobb országok együttesen sem rendelkeznek.

Őszintén szólva, nincs épkézláb válaszom nekem sem, hogy konkrétan miként fog tudni megküzdeni az emberiség a technológiai áttörésben rejlő belátható és beláthatatlan újfajta igazságtalanságokkal, például a robotok okozta munkanélküliséggel.

Ismétlem, olyan szinten váltak automatikussá, folyamatossá, és egyre sebesebbé a technológiai áttörések, hogy nincs visszaút. Ugyanakkor a fejlemények hallatlanul megosztják az emberiséget, az országokat, a kormányokat. Ez utóbbiak egy része szuverén akar maradni, miközben a fejlődés természetes iránya az országhatárokon belüli szuverenitások felszámolása felé mutat. Ez utóbbit tökéletesen megérti az országok másik része és ennek megfelelően akar összefogni, akár teljes mértékben integrálódni a többiekkel.

Most még feloldhatatlannak, megoldhatatlannak látszik a konfliktus, de ha a tudományban és a technológiában már nincs olyan, ami megoldhatatlan, akkor ez talán a társadalom fejlődésben is igaz lesz.

Legalábbis bízzunk benne!