A hazai abszolút hozamú alapok tavalyi évéről más nézőpontból

Nagyon kedvelem a különböző sportágak „mélystatisztikáit”, mivel olyan adatokat is láthatunk kedvelt sportolóinkról, csapatainkról, amelyek amellett, hogy érdekesek, sok esetben még szórakoztatók is. Mára már teljesen általánossá vált például, hogy egy BL focimeccs után még mi átlagnézők is láthatjuk a mérkőzés eredménye alatt, hogy ki mennyit futott, mennyit passzolt, vagy, hogy hány szögletet, szabadrúgást rúghatott. A játékosokon elhelyezett eszközök segítségével ezeknél sokkal több adatot rögzítenek és tárolnak, amelyek a szakembereknek adnak értékes információkat. Hosszú országúti kerékpárversenyek közvetítése alatt például a szép táj mellett sokszor az egyetlen figyelemre méltó dolog a közvetítésben a kommentátorok által sorolt rengeteg érdekes (vagy csak annak gondolt) adat, tény, az amerikai sportokban meg egyenesen tökélyre fejlesztették az elképesztő mélységű és részletességű sportadat-előállítást és -közlést.

Igen különleges év volt a tavalyi. Szinte nincs is olyan eszköz, melynek árfolyamát nem érintette hátrányosan a tavaszi óriási visszaesés, majd az ezt követő visszaemelkedés.

Vajon az eltérő befektetési politikájú hazai befektetési alapok tudtak egymáshoz képest érdemi különbséget bemutatni a hozamokban és bejárt útjukban, vagy a meghatározó árfolyammozgások mindegyiküket hasonló útra terelték?

Ebben a cikkben a hazai abszolút hozamú alapok tavalyi évéről lesz szó, a következő cikkekben pedig sorra kerülnek a részvényalapok, a vegyes alapok és a származtatott alapok.

A portfolio.hu kiváló cikkében már írtak a „hagyományos” számokról, az alábbiakban megpróbáltam más szemszögből is megmutatni a tavalyi évet, remélem, érdekesre sikerült e rövid összeállítás.

Az első ábrán azt láthatja, hogy a hazai abszolút hozamú alapok (mivel ebben a bejegyzésben kizárólag róluk lesz szó, ezért ezentúl „alapok”-ként fogom hivatkozni őket) éves árfolyamcsúcsukat éven belül mikor érték el.

Jól látható, hogy az alapok árfolyama túlnyomó része az év utolsó napjaiban érte el éves maximumát, egész pontosan a 164 alapból 97 alap 12.18 után, az év legutolsó két napján pedig 81 alap (kb. az alapok fele!) tetőzött.

 

A második ábrán azt láthatja, hogy az abszolút hozamú alapok árfolyamai éves minimumukat mikor érték el.

Jól látható, hogy az alapok árfolyama túlnyomó része március közepén érte el éves minimumát, egész pontosan a 164 alapból 123 alap márciusban volt éves mélypontján, de volt három nap, melyekre különösen sok éves mélypont koncentrálódott: 03.18-án 38 alap, 03.19-én 29 alap, 03.23-án pedig 30 alap árfolyama érte el mélypontját.

A harmadik ábrán azt láthatja, hogy az abszolút hozamú alapok árfolyamai év elejétől számított éves minimumukat milyen csökkenéssel érték el.

Éves mélypontján az alapok kb. 70 százalékának árfolyama 15 százaléknál kevesebbet csökkent (ami az óriási és általános piaci visszaeséseket tekintve szerintem elég jónak mondható), ugyanakkor az alapok 20 százalékának árfolyama 20 százaléknál is többet veszített év eleji értékéhez képest.

(Egy alap árfolyama majdnem 70 százalékot esett, de ennek az értéknek a teljes ábrázolása hátrányosan torzította volna az ábrát, ezért csak -50 százalékig skáláztam.)

(A nulla érték itt az jelenti, hogy ezeknek az alapoknak év elejéhez képest nem volt mínuszos napjuk.)

 

A negyedik ábrán azt láthatja, hogy az abszolút hozamú alapok árfolyamai éves maximumukat milyen emelkedéssel érték el év elejétől számítva. (Az első ábrán láthattuk, hogy az éves csúcs nem feltétlenül volt a válság mélypontja után.)

Éves csúcsukon az alapok kb. 85 százalékának árfolyama 10 százaléknál kevesebbet emelkedett év elejétől kezdve.

(A nulla érték itt az jelenti, hogy ezeknek az alapoknak év elejéhez képest nem volt pluszos napjuk.)

 

 

Az ötödik ábrán az abszolút hozamú alapok áremelkedését láthatja az éves mélypontról év végére.

Az alapok 75 százaléka (123 alap) 10 százaléknál nagyobb emelkedést produkált éves mélypontjától év végéig, 28 alap (17 százalékuk) pedig 30 százaléknál (3 alap 60 százaléknál!) is többet tudott (vissza)emelkedni.

Majdnem minden tizedik alap 40 százaléknál is nagyobbat emelkedett év végére éves mélypontjától.

(A nulla érték itt az jelenti, hogy ezen alapok árfolyamának éves mélypontja az év utolsó napja volt.)

A hatodik ábrán az abszolút hozamú alapok átlagos (nem súlyozott) éves mozgását láthatja.

(Eszközérték súlyozással valószínűleg eléggé más lenne a görbe alakja, mivel a messze legnagyobb hazai alap még mindig jelentős mínuszban van.)

Tavaly egy „átlagos abszolút hozamú alap” árfolyama év elejétől kb. 12 százalékkal esett a mélypontra (amit március 18. és 23. között ért el), és kb. 2 százalékos éves emelkedéssel (a mélypontról 15 százalékos emelkedéssel) éves árfolyamcsúcson zárta az évet, ami a fenti ábrák megtekintése után gondolom, már nem annyira meglepő.

Még ezen az „átlagos” görbén is látszik, hogy a kora őszi rossz hangulat (a vírus terjedése miatt ismét életbe lépő korlátozások) pont október végére vitte időszakos mélypontra az alapokat, majd a megnyugtató vakcinahírek és Biden győzelmi esélyei hatására robbantak a piacok, így az alapok árfolyamai is.

 

A fentiek már talán önmagukban is érdekesek, de összehasonlítva a többi befektetési politikájú hazai befektetési alap hasonló ábráival látni fogjuk, hogy volt-e érdemi különbség közöttük, vagy teljesen „mindegy” volt, hogy a többi befektetési politikájú hazai befektetési alap közül melyikbe is fektette az ember a pénzét.

Megjegyzések:
Az alapokat a bamosz.hu besorolása szerint és saját devizanemükben vettem figyelembe, egyes alapok különböző sorozatait külön alapként kezeltem, kizárólag a 2019. december végéig elindult alapokkal számoltam.
Gondolom, sokakat érdekelné esetleg, hogy egy-egy érdekesebb adat mögött mely konkrét alap(ok) szerepel(nek) ténylegesen, azonban érintettségünkből fakadóan jelen cikknek ez a beazonosítás nem lehetett célja.
Az adatok forrása: bamosz.hu