A Hold azé, aki megműveli?

A Hold státuszáról szóló alapvető jogforrás a „Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket” című, Moszkvában, Londonban és Washingtonban 1967. január 27-én aláírt szerződés.

A szerződés a közelgő holdra szállás (amelyre titokban a szovjetek is készültek) jogi garanciáit akarta megteremteni, és biztosítékot jelentett arra nézve, hogy nem használják a Holdat katonai célokra. A Holdra telepített tömegpusztító fegyver ugyanis egyoldalúan megváltoztatná a Földi erőviszonyokat, mert a Holdról a Földre kilőtt tömegpusztító fegyvert hordozó rakéta (igaz, hogy három napig utazna, de) olyan sebességgel csapódna a célpontba, hogy az elhárítása lehetetlen lenne.

Az előbb említett szerződés mellett a világűrrel további szerződések is foglalkoznak. Ezek a bajba került űrhajósok mentéséről, a más állam tulajdonát képező űreszköz visszaszolgáltatásáról és az űrjárművek lajstromozásáról szóló egyezmények. Az ötödik egyezmény, amely 1979-ben született. A Holdon és más bolygókon végzett bármiféle tevékenységet erős nemzetközi kontrollnak vetette volna alá, ezért ezt az egyezményt az Egyesült Államok nem is ratifikálta.

A NASA jövőbeli Mars expedíciója, az Artemis program, a Holdat ugródeszkának használná a Marshoz történő eljutáshoz. A program során a Hold sarki területein található víz kibányászását és rakéta hajtóanyaggá történő átalakítását tervezik. Az amerikai elnök április elején rendeletet adott ki az erőforrások kereskedelmi kitermeléséről a Holdon és más égitesteken, ennek értelmében az Egyesült Államok nem tekinti többé az emberiség közös örökségének a világűrt. „A világűr az emberi tevékenység jogilag és fizikailag egyedülálló területe, és az Egyesült Államok nem tekinti ezt globális köztulajdonnak” – állt a szövegben.  A dokumentum szerint az Egyesült Államoknak jogában áll a világűr kutatása üzleti célból, valamint az ott található erőforrások kiaknázása és hasznosítása.

Az elnöki nyilatkozat nagy felháborodást váltott ki Oroszországban, amelyre válaszként az oroszok már megkezdték Kínával videókonferencián az egyeztetést egy jövőbeli kínai-orosz holdbázisról. Ez a bázis feltehetően a Hold déli pólusánál lenne, ahol jelenleg a terepet térképezi fel a kínai holdjáró, a Csang’o-4.

Mivel a Hold pólusainál feltehetően nincsen annyi vízjég, hogy az korlátlan mennyiségben rendelkezésre álljon minden űrprogram számára, ezért a jelenlegi állás szerint a víz annak a tulajdonába kerül, aki előbb odaér. Az amerikaiak eldönthetik, hogy a déli pólushoz mennek, megelőzve a kínai-orosz delegációt, vagy az északihoz, amely még semleges terület. Ha az északi pólust választják, akkor a Holdon újra értelmezhető lesz a „kétpólusú világrend”…