A Hold felszíne

A teliholdon nem igazán látni éles kontúrokat; a Hold sötétebb foltjai, a bazaltmedencék (régies kifejezéssel: “tengerek”) persze látszanak, de éles árnyékhatásokkal kiemelt domborzati kép nincs. Persze, hogy nagyjából “felülről” süt a Nap ott és mi is onnan nézzük. Amikor pár nappal holdtölte előtt vagy után pillantunk fel, látjuk a fényes és árnyékos rész határát (amit a csillagászok már bőven Arnold előtt is terminátornak neveztek), ott van a Holdról nézve a napkelte vagy napnyugta, annak környékén látunk szép, kontrasztos tájat. Mint ezen a képen, amely egy tükrös távcsővel, 1 méter fókusztávolsággal készült.