A nagy terv

Rogán Antal interjúja teljes mértékben egybevág azzal, amit a kormányzat várható gazdaságpolitikájáról gondolok:
https://www.portfolio.hu/gazdasag/rogan_ezert_van_szuksegunk_az_imf-hitelre.168502.html

Mivel több megjegyzést kaptam ezzel kapcsolatban, szeretném kiemelni, hogy nem azt írom le, hogy mit szeretnék, hanem, hogy szerintem mi várható. A kettő különbözhet és ráadásul mindkettővel kapcsolatban tévedhetek is.

Ennyi bevezetés után kiemelendő a kezdőpont, az origó, miszerint láthatóan a kormányzat legfontosabb célja a saját (gazdaság) politikai mozgásterének a növelése, a külső függőség csökkentése. Lásd a például a miniszterelnök pávatáncát:
https://videa.hu/videok/vicces/orban-viktor-pavatanca-pavatanc-vicces-atveres-kdjUOShpW7KB43Ly

A gazdaságpolitikát leginkább a lakosságot és a kormányzatot egyaránt gúzsba kötő adóssághalmaz szûkíti be, így alapvető cél az adósság csökkentése, a hitelezőktől való függőség minimalizálása. Ezen belül is a legnehezebb a devizaadósság kérdése, mivel devizát nem tudunk teremteni, így célszerû lenne/lett volna csak forintban eladósodni, vagy ha már ezt nem sikerült, a meglévő devizaadósságot forintra váltani valamilyen módon: Ez eléggé egyértelmű és logikus lépés. Ennek köszönhető az, hogy az állam szinte hozamszintre való tekintet nélkül árulja a forintos állampapírokat, nem zavarja őket az sem, hogy 8-9% közötti hozamon újul meg az államadósság. A cél a legfontosabb: minél több forintos állampapírt eladni, forinthitelt felvenni, és abból (nyilván az MNB-től vásárolva hozzá a devizát, ami csökkenti a devizatartalékot, de ez a téma szempontjából mellékág) a devizadósságot visszafizetni. Mi ennek az eredménye? A devizában denominált adósság csökken, míg a forintos nő. A probléma azonban az, hogy mivel igen magas nominális hozammal adunk el forintpapírokat, ezért – bár a devizaadósság aránya csökken és ez jó – ám a finanszírozási költségek megugranak. Ezen pedig csak egyféleképpen lehet segíteni: ha inflációt generálunk (hiszen a 8%-os fizetendő kamat nagyon sok ha csak 2% az infláció, de nem veszélyes, ha 6%, a lényeg ugyanis a reálkamat). Erre pedig más mód nincs, mint a forint fokozatos leértékelése.

A terv tehát egyértelmû: az állami devizaadósság csökkentése, és kiváltása forintadóssággal; a lakosságot eközben az árfolyamgáttal elszigeteljük a devizaingadozás hatásaitól (egy részét pedig a végtörlesztéssel már meg is szabadítottuk); azaz így a gazdaság negatív kitettségét jelentősen csökkentjük a forint gyengülése felé; ezután pedig megkezdhetjük a forint gyengítését, mivel másképpen nem tudnánk amúgy sem kifizetni a magas kamatokat, ráadásul ezzel az exportot is ösztönözzük, illetve a meggondolatlanul megemelt minimálbért is elinfláljuk reálértelemben.

Azt gondolom minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika a fokozatos forintleértékelésben érdekelt és erre is fog törekedni. Nem nagyarányú, agresszív leértékelésben, hanem éves átlagban csak pár százalékosban, amibe kisebb-nagyobb hullámok is beleférnek. Nem sokkot szeretnének, hanem lassú folyamatot. Ráadásul a 2013-as MNB vezetőváltás után ez már könnyebben is fog menni.

Ehhez kapcsolódik a végtörlesztés is, amely iránt az érdeklődés állítólag meglepően kicsi. Ez furcsa, hiszen a végtörlesztés abszolút kedvezőnek tűnik a lakosság szempontjából, a 180-as CHFHUF szint feletti törlesztőrészlet egy részét (futamidőtől, és egyéb tényezőktől függ, de átlagosan felét) a bankok és állam átvállalják. A logikus az lenne, ha mindenki belépne ebbe a rendszerbe, aki tud.

Magyarország devizaadóssága a fentiek miatt gyorsan csökkent eddig is, és továbbra is csökkenni fog, devizaárfolyamon keresztüli sebezhetősége csökken, és ez megnyitja a teret a forintleértékelő politika előtt. Természetesen ezt soha nem ismeri be egyetlen gazdaságpolitikus sem (más országokban sem), de én az elmúlt két év megnyilvánulásaiból más következtetést nem tudtam levonni. Mivel azonban azt is gondolom, hogy extrém eseteket kivéve mindeközben Magyarország fizetőképessége fennmarad, ezért befektetői szempontból a legvonzóbbnak továbbra is a hazai állami és vállalati eurós befektetéseket tartom.

 

Forrás: zsiday.hu