A tét: 2,5 milliárd forintnyi kamat

Elszámolta a KSH az inflációt?

A KSH gyorstájékoztatóiban közölt számok alapján igen. Abban az esetben, ha nem a tájékoztatókban lehozott értékek alapján számolják az inflációt, akkor nem biztos. Ekkor persze felmerül a kérdés, miért nem azokat a számokat publikálják, ami alapján számolnak?

Persze feltételezem és bízom benne, hogy a KSH valójában mégis jól számolt, de az biztos, hogy a Hivatal által, 2018 folyamán havonta közzétett 12 hónapos inflációs adatok átlagolásából nem 2,8 százalékos, hanem 2,9 százalékos átlagos infláció jön ki a tavalyi évre.

Nézzük meg, havonta milyen inflációs számokat közölt a KSH?

A havi adatok összege 34,2, amit ha 12-vel elosztunk, eredményként 2,8500- t kapunk. No, ez most 2,8 vagy 2,9 ?

Nézzük a kerekítési szabályokat:

A kerekítés esetében mindig az 5-ös szám 10-es hatványa a mérvadó, vagyis pl. 0,5, 5, 50, 500, 5000, stb. Ez a szám ugyanis a választó, vagyis ettől a számtól kezdve kerekítünk felfelé, ez alatt pedig lefelé. De nézzük inkább példákkal, és mindjárt összeáll a kép:

 

A fentiek szerint az év közben közölt statisztikák alapján, a kerekítési szabályt megfelelően alkalmazva a tavalyi átlagos infláció nem 2,8 %, hanem 2,9 % volt.

A különbség nem számottevő, de nem is elhanyagolható. Az inflációt követő magyar állampapírok tulajdonosainak és a kibocsátó államnak biztosan nem, hiszen a durván 2500 milliárdnyi (2018. november végi adat), ilyen jellegű állampapír kamatozásánál 0,1 százalékos inflációs különbség 2,5 milliárd forint.

Lehet, hogy ügyetlen voltam, de nem találtam pontos módszertani leírást a KSH oldalán arról, hogy hány tizedesjegy pontossággal számolják az átlagot.  Vélhetően nem a hivatalos közleményekben közölt adatok alapján, hanem több tizedesjegy felhasználásával.

Mindenesetre nem szerencsés, hogy a nyilvánosan elérhető számok alapján nem tudjuk pontosan meghatározni az átlagos inflációt. Tekintettel a több tízezer Prémium államkötvény tulajdonosra, talán célszerű lenne egy mindenki által könnyen elérhető és ellenőrizhető adatok alapján számolni – vagy ellenőrizni – a gazdaság egyik legfontosabb mutatószámát.

Vagy a kerekítés miatt tényleg elszámolták egy tizeddel?

A kommentek alapján majd kiderül…