A Párbeszéd a gazdaságról legutóbbi adásában Máté-Tóth István, a BÉT vezérigazgató-helyettese és Korányi G. Tamás, tőzsdei szakértő beszélgettek a tőzsde szerepéről, jelenéről és jövőjéről. Az alábbiakban a beszélgetés főbb üzeneteit összegeztük, a teljes hang- és videóanyagot szintén megtalálja cikkünkben.
Egy másik oka lehet a tőzsdére lépésnek az állami kényszer, a rendszerváltás utáni privatizációkor láttunk sok ilyet. Ezzel a lépéssel mind a befektetők, mind a vállalatok nagyon jól jártak. Az utóbbi évek – a befektetők számára inkább csalódást keltő – bevezetései mögött a felfokozott reményeket és a magas kibocsátási árat kell okként keresni.
A tőzsde egy nagy előnye a transzparencia, ami egyben hatékonyabb működésre is sarkallja a vállalatokat. Ugyanakkor Magyarországon nem minden vállalat örül ennek a tulajdonságnak.
Jelenleg kevés céget vezetnek be a BÉT-re, de ez a gazdaság növekedésével és a BÉT ezt segítő programjaival javulhat, hiszen közel 400 bevezethető cég van Magyarországon. Lengyelországban havi 2-3 bevezetést látunk.
Forrás: BÉT, tőzsdék honlapjai
Egy másik módja a tőzsdére kerülésnek, hogy vegetáló tőzsdei cégeket átvesznek működő vállalatok. Ilyen folyamat az, amit az Opusnál és a Konzumnál látunk.
Jelenleg a tőzsdei vállalatok kapitalizációja a GDP 20 százalékát éri el, miközben máshol 50-100% a jellemző. Ezen a sok apró cég bevezetése nem tud segíteni, sokkal inkább a jól ismert állami cégek tulajdonjoga tudna nagyot lendíteni a tőzsde forgalmán és népszerűségén. Ugyanakkor a növekedési potenciál a kisebb cégekben van.
A BÉT forgalmának felét adják a külföldi, főleg intézményi befektetők, leginkább Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból. Ezzel a BÉT az egyik legnyitottabb tőzsde a világon. A magyar kisbefektetők ugyan a forgalom 25 százalékát adják, de ez a kispapírokra koncentrálódik és a részvényeknek csak a 6-7 százaléka van magyar kézben.
Akik nagyon hiányoznak, azok a hosszú időhorizonton befektető külföldi vagy belföldi nyugdíjalapok. Ehhez a magyar lakosság megtakarítási szokásait lenne jó átalakítani (a környező országokban a lakossági részvényvagyon a magyarnak a többszöröse), de a magánynyugdíjpénztárak legrosszabb időpontban való államosítása sem segített.
A magyar belföldi keresletet oktatással, könnyen érthető termékekkel, valamint megtakarításra ösztönző formákkal, mint a NYESZ vagy a TBSZ, lehet ösztönözni. E téren nem is állunk rosszul, ami a magyar lakosság gazdagodását segíti elő.
Az Inforádióban elhangzott adást teljes egészében meghallgathatja és megnézheti az alábbi felvételeken:
A Párbeszéd a gazdaságról sorozat korábbi részeit itt olvashatja.
