A vakcinák magyarországi hatékonyságáról

Nem vagyok virológus, de még orvos sem, viszont a számokhoz valamennyire értek (bár a fiam szerint például a differenciálegyenletekkel kapcsolatos tudásom maximum amatőrnek nevezhető), ezért mérgeltem fel magam a kormányzat által közzétett táblázaton, amelyben az szerepel, hogy a különböző oltások (második oltás beadása után) után hányan betegedtek meg idehaza, és arra szolgálna, hogy bemutassuk, melyik oltás milyen hatékony. A probléma az, hogy ez a táblázat ennek megítélésére teljesen alkalmatlan.

A cél nyilvánvaló: bebizonyítani, hogy az ún. keleti vakcinák jobbak, mint a “nyugatiak”, csakhogy ezek az adatok ebben a formában nagyjából semmire sem jók, sem ennek alátámasztására, sem cáfolására!

Gondoljunk bele, hogy ha egy adott vakcinából 100 000 ember megkapta 1 éve mindkét oltását, és a mai napig megbetegszik 10, egy másik oltás esetén viszont csak egy hete kapták meg mindkét oltást, és megbetegszik 5, akkor állíthatjuk-e azt, hogy az 5 megbetegedést produkáló oltás hatékonyabb?

Nyilván nem, hiszen az első esetben egy év volt a megbetegedésre, a másodikban meg csak egy hét. Időarányosan tekintve, az első típusú oltással 0,2 ember betegedett meg hetente, míg a másodiknál 5. Így már egészen más a kép, nem?

Ráadásul a két oltást lehet hogy teljesen más életkorban, alapbetegséggel rendelkező emberek kapták, ami megint hatalmas különbségeket generálhat. Továbbá a járványügyi helyzet is lehet hogy teljesen más volt egy hete, mint mondjuk fél éve, ami megint módosítja a számokat.

Magyarországon elég hasonló a helyzet, habár a fenti példa sarkított. Egyrészt a Pfizerrel december végén/január elején kezdtek oltani, tehát már január végétől vannak akik második oltással rendelkeznek, míg a keleti vakcináknál február végétől oltanak, tehát második oltással csak március végétől rendelkeznek az emberek. Azaz összehasonlítjuk bő 3 hét megbetegedetteinek számát sok hét alatt megbetegedettekkel (a halálozásokról már nem is beszélek, mert nemzetközi adatok szerint átlagosan a megbetegedéstől 3 hét telik el az elhunyásig, tehát még rövidebbé válik a valós összehasonlítható időtáv). Az Astra Zenecánál még izgalmasabb a helyzet, mert ott március elsejétől csak 12 hétre adják a második oltást, tehát az összehasonlításban (úgy tűnik) csak azok vannak benne, akik februárban kapták meg az első oltást.

S ha ez nem lenne elég: az Astra-val 60 alatti krónikus betegeket oltottak, míg Sinopharmmal 60 feletti időseket, és a többi oltásnál is hasonló különbségek vannak.

A teljesen más időtáv és a teljesen más karakterisztikával rendelkező beoltottak miatt az adatok semmilyen összehasonlításra nem alkalmasak. Valójában, amire szükségünk lenne, azok olyan tanulmányok, amelyeket Nagy-Britannia, Izrael, de még Chile is közzétett: ugyanarra az időtávra, összehasonlítható mutatókkal rendelkező emberekre bemutatni az oltások valós életbeli hatékonyságát (pl. 60-70 közötti férfiak a második oltás utáni 10.-20. nap között hányan betegedtek meg 1 00 000 főre vetítve összehasonlítva ugyanilyen be nem oltottakkal).

És ez nem valami ellenzékieskedő számháború: minden magyar érdeke, hogy tudjuk, valójában mi mennyire működik, mert ezen is fog múlni, hogy el tudjuk-e kerülni az őszi-téli újabb hullámot (pláne hogy jönnek a mutánsok, amelyek mindent boríthatnak!), és ha a sötétben tapogatózunk, akkor lehet hogy nem fogjuk tudni. És ha nem tudjuk elkerülni, akkor az minden magyarnak fájni fog. Emberileg és gazdaságilag is!

A jó adat életet ment. Adat nélkül pedig csak vakon repülünk.

*Disclaimer: és nem, nem vagyok oltásellenes, sőt keleti vakcinaellenes sem,  holnap kapom a második adag Szputnyikot.