A Z-k puccsa

Nem a fiatalság alkalmazkodik az idősebbek, a „felnőttek” munkastílusához, az általuk és elődeik által kreált  „rendhez”, hanem fordítva: ez utóbbiak kénytelenek alkalmazkodni a legfiatalabbak diktálta új munka- és szokás rendhez.

A realitást többé – tudniillik a non-stop technológiai megújulást, a folyamatos tanulási, alkalmazkodási kényszert – ugyanis  nem az „érett”, a bölcs felnőttek, hanem a nagyon fiatalok értik csak, ők képesek igazán azt képviselni

Ez forradalom!– mondja egyebek között  a 16-24 évesek nemzedékének  a pénz-és tőkepiacokon is várhatóan drámai változást generáló nemzedék „puccsáról” Jay Jacobs, a Global X, a nagy amerikai pénzügyi tanácsadó, vagyonkezelő cég stratégiai kutatórészlegének vezetője

Zentai Péter: Önök a milleniumi generációsokra, a nyolcvanas-kilencvenes években születettek pénzügyi-gazdasági-üzleti érdeklődésére szabottan már létrehoztak ETF-et (tőzsdei kereskedelemben forgalmazott befektetési alapot). Abból azonban, amit napok óta ír a mérvadó pénzügyi, üzleti élettel foglalkozó sajtó, én már arra következtetek, hogy nem is a milleniumi, hanem az azt követő úgynevezett Z generációban rejlik az igazi fantázia – minden értelemben. Készülnek rájuk fókuszáló ETF beindítására?

Jay Jacobs: Szerintem hamarosan nem is egy, hanem több ilyen globális befektetési alap indul útjára. Minden előzetes felmérés, a legátfogóbban, leghitelesebben pedig a Bank of Amerika kutató agytrösztjének a napokban publikált tanulmánya igazolja vissza a megfigyelők, szakemberek azon sejtéseit, jóslatait, hogy a mai tízen- és kora huszonévesek minőségi áttörést, kis túlzással élve: forradalmat generálnak tőkepiacokon, a pénzügyi szolgáltatásokban és a mindennapok   gazdasági kereskedelmi életében.

Forradalom, áttörés? A médiában ezek a fogalmak hatásosak, de meglepődöm, ha egy komoly szakember szájából hallok ilyeneket.  Mitől lenne forradalmian más milyen  egy mai huszonhárom éves, mint egy harminc éves – mondjuk, ha tőzsdézik, vagy ha lemegy vásárolni a boltba?

Kezdem azzal, hogy nem megy le vásárolni a boltba. A harminc éves viszont nem csekély valószínűséggel lemegy.

Megint csak szenzáció hajhásznak tűnhet, amit mondok, de tény  az online, a csaknem virtuális világba beleszületettek totálisan másként gondolkodókká válnak.

A mai harmincasok e gondolkodásmód előfutárai.

Ha egy átlagos kisgyerek hat-hét éves koráig kerül ki egy másik országba a szülőhazájából, akkor az az új ország minden értelemben a hazájává válik. Annak nyelvét abszolút elsajátítja, és az válik az igazi anyanyelvévé. Ha azonban 16 évesnél idősebb korban történik meg ez a „haza váltás”, akkor – átlagember esetében – örökre meghatározó nyomot hagy az agyban az eredeti anyanyelv.

A boltban való vásárlásnál vagy nem vásárlásnál folytassuk akkor…

Még ne tartsunk ott azért.

Hanem a kilencvenes évek második felének és a kétezres évek első évtizedének, sőt napjaink globális fejleményeibe és azok technológiai interpretációiba gondoljunk bele!

A berlini fal leomlása – a rendelkezésre álló információs csatornák szűkössége, a világ hírközlési és hírmagyarázati szintjének akkori minősége miatt – tizedannyira sem érintette meg az akkori (1989-ről beszélünk) kisebb gyerekeket, mint azokat, akik – akár négy-öt évesként – nézték élőben a tévében a New York-i ikertornyok összeomlását. A mai kora huszonévesek fantáziáját – erre vonatkozóan bizonyító tanulmányok százai születtek – kis gyerekkorukban megmozgatta a pénzügyi világválság megannyi fejleménye: 2007-09 között a fél világ az internetet és az élő tőzsdei közvetítéseket figyelte – nem csak Észak-Amerikában és Európában, hanem Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában is.

Donald Trump vagy a Brexit ügye a világ elmaradottabb térségeiben vált közbeszéd tárgya általános iskolákban!

A Covid járványról óvodákban és játszótereken csevegnek pici gyerekek. Nem jelentéktelen részük ezeknek a kicsiknek adatokat ismer – első kézből, mert ilyen lehetőségeket is kínál az internet.

Azt mondja tehát Ön is, amit a Bank of America jelentése, hogy a ma tízen- és kora huszonévesei, sőt a náluk is fiatalabbak „distruptive”  (romboló) erővel fognak egy, a jelenlegi szintekhez képest jóval magasabb minőséget képviselő gazdaságot, esetleg társadalmat kreálni.

Rombolva építenek?

Nem erőszakos rombolásról van szó, hanem soft lebontásról.

A történelemben most először rajzolódik ki egy olyan generációk közötti szituáció, hogy nem a legfiatalabbak alkalmazkodnak az idősebbek, a „felnőttek” munkastílusához, az általuk és elődeik által kreált „rendhez”, hanem fordítva: ez utóbbiak kénytelenek alkalmazkodni a legfiatalabbak diktálta „új (munka)rendhez” és „szokás rendhez”. A realitást – tudniillik a non-stop technológiai megújulást, a folyamatos tanulási, alkalmazkodási kényszert – ugyanis, nem az úgynevezett érett felnőttek, hanem a nagyon fiatalok képviselik. Ez forradalom! Minden korábbi idők meghatározó társadalmi jellegzetessége éppenséggel az volt, hogy a bölcsek, az idősebbek, a szülők szava döntsön a végén, mert a társadalom nem lett volna képes fennmaradni békében, ha nem a „megfontolt realitásérzék” győzedelmeskedik. A korábbi idők mindennapjainak ilyesfajta „reálpolitikája” kezd már most is, de „holnapra” már bizonyosan visszahúzó erővé válni.

A lényeg tehát, hogy egy társadalom, egy közösség, egy egyén előrejutása, fejlődése csak akkor válik lehetségessé, ha a fiatalság diktál…

Konkrét vagy átvitt értelemben, de mindenképpen.

Joe Biden 78 éves, és mégis az amerikai 18-25 évesek „forradalmi” változásokban érdekelt nemzedékének messze ő a legkedvesebb jelöltje. Ezt adatok igazolják, hetven-nyolcvan százalékkal győzött a körükben.

Ez is egy adalék annak megértéséhez, hogy nem valamiféle erőszakos, szó szerinti értelemben rombolást is magában foglaló forradalmi váltás megy végbe. Szó sincs egy generáció lázadásáról az öregek ellen!

Ezek a „forradalmárok” senkit sem akarnak bántani, senkinek nincs szándékukban ártani, csupán – szerves fejlődés alapján, de roppant hatékonyan– az élet minden területét átalakítják, és új rendet teremtenek. Az idősebbeknek pedig nincs más választásuk, mint hogy alkalmazkodjanak a nagyon fiatalok „diktátumához”. Mely valójában a technológiai fejlődés és a globális természeti kihívások összességének diktátuma. 

Milyen konkrétumokkal támasztható alá mondanivalója?

A saját, az Egyesült Államok Z generációjára fókuszált kutatásaink és a Bank of America tucatnyi – ázsiai, afrikai, észak-és dél amerikai és európai országot érintő – erősen reprezentatív felméréseinek üzenetei egybecsengenek. Általánosságban kimondható, hogy ez a mai fiatalság – éljen a Föld bármely pontján – gondolkodásában, logikájában, szokásaiban, értékrendjében egységesebb, mint bármely korábbi fiatalság a történelemben.

Ennek több jellemző területe méltó a kiemelésre, de mivel mi – önző módon – a pénzhez és az értékteremtéshez való hozzáállásra fókuszálunk, e területekről tudok általánosítható példákat felhozni:

  1. A Z generáció takarékos, nagyon megnézi mire adja ki a pénzt. Pillanatok alatt elvégzi a döntéséhez szükséges internetes kutatásokat. Nem szükségszerűen, de az esetek többségében beépíti döntéseibe a számára megfelelő, példaképként szolgáló internetes úgynevezett „influencerek” esetleges ajánlásait, logikáját.

Az egyik leglényegesebb különbség minden korábbi idők fiatalságaival szemben, hogy a Z generáció – új értelemben – anyagias. Befektetői nemzedék. Olvas, utánanéz mibe érdemes megtakarításait tartani. Egy biztosnak látszik: hogy nem bankbetétekben. Hanem tőkepiaci termékekben! És meghatározóan azokban, amelyeknek gyártói, kínálói – személyesen nála – „bejöttek”, beváltak, számára érdekfeszítőek.

  1. Az előd generációhoz (milleniumiak) viszonyítva kevésbé brand-márka centrikus, ugyanakkor érték és érdem, ár-érték arány alapon invesztál áruba, szolgáltatásba.
  2. a harmincasokhoz képest még sokkal inkább preferálja az online vásárlásokat, – a covid járvány nyomán – tartósan kerülni kívánja a tumultust, fölöslegesnek tartja, embertársai és saját védelme okán, hogy üzletekbe járjon. Ellentétben a mai harmincasokkal, negyvenesekkel, a ma tizenéveseinek többségét nem érdekli a shopping-mall-ok világa. Azok mozijait is kerüli, filmes érdeklődését maximálisan kielégíti a streamingelés.
  3. Minden szempontból, főként az emberiség jövőjének alakulása szempontjából, a leglényegesebb áttörés, hogy ez a nagyon fiatal nemzedék világszerte környezettudatos! A fenntartható fejlődés a „mániája”, ennek megfelelően intézi már most a befektetéseit, megtakarításait.

Elképesztő, hogy amikor a mai harmincasok, negyvenesek voltak 18-20 évesek, jelentős részük szerzett jogosítványt. Világszerte. A középosztálybeli milleniumiak óriási része autózik. Ezzel szemben a mai 18-20 évesek – elődeikhez képest – harminc százalékkal kisebb számban akarnak autót, huszonöt százalékkal kevesebb köztük a jogosítvánnyal rendelkező.

A milleniumiak fiatalabb részénél is kimutatható, a Z-generációhoz tartozóknál pedig különösképpen, hogy tudatosan nem akar repülőgépre ülni, kímélendő a klímát, a természetet.

Nem annyira a lényegek lényege, de tény, hogy a korábbi fiatal nemzedékekhez képest kevesebb alkoholt fogyaszt – ez meg fog hamarosan mutatkozni a sörgyári részvények árában – és kevésbé dohányzik. Viszont – a friss kutatások ezt támasztják alá – kevésbé tartja veszélyesnek a „füvet”, mint az alkoholt, a marijuana világszerte megfigyelhető legalizálása nyomán olyan tényező a tízen-huszonévesek körében a „fű”, mint a milleniumiak körében az alkohol.

Ez a mai „szuper” fiatalság miből fog élni? Miért is lenne szabad tőkéje?

Mert lassan de biztosan, a következő években felgyorsult ütemben, elfoglalják a világ munkaerőpiacának  legnagyobb hányadát. A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején születettekkel együtt már ők alkotják az emberiség legszámottevőbb nemzedékét, megelőzve az ötvenes években született baby boomereket. Ők veszik át – áttételesen részben örökségként, részben önerőből – a babyboomer generáció sok tízezer milliárd dolláros összvagyonát.

A Bank of America kutató intézetének frissen publikált prognózisa szerint 2031-re ez a bizonyos Z generáció nem kevesebb, mint 33 ezer milliárd dollárnyi tőkével fog bírni. Jelenlegi vagyona, aktuális jövedelme – bármennyire is hihetetlen – átlagosan többszázszorosára fog növekedni – mindössze 10 esztendő leforgása alatt!

Ez meghatározóan annak a folyamatosan bővülő és a korábbi generációk által már csak nagyon nehezen, elvétve követhető tudásnak, alkalmazkodó képességnek, mobilitásnak, önálló, független innovatív képességeknek az eredménye, ami abból ered, hogy ők az elsők, akik beleszülettek a – leegyszerűsítetten – onlinenak vagy digitálisnak nevezett korszakba.