Alacsony a lakásállomány megújulási rátája

A lakásállomány megújulási rátája 2004 vs. 2018. Azt látni itt, hogy sokévnyi fellendülés, soha nem látottan alacsony kamatok és olcsó hitelek mellett a  10 éves csúcson is töredéke csak  az érték annak(2018 0,4%),  ami az előző fellendülés csúcsán volt (2004 1,1%). A nem centrális téren kívül (kb. Budapest-Balaton-Bécs perifériája háromszög, esetleg még Kecskemét) alig épül valami. Az okok szerteágazóak lehetnek, biztos benne van a romló demográfia, évi 40 000 fős lakosságcsökkenés és a kivándorlás (vagy félmillió fő távozott tartósan/ideiglenesen), kevesebb embernek kevesebb ingatlan kell. Emellett a periféria trendszerű gazdasági eljelentéktelenedése, és hogy a felemelésére nincsenek állami programok, túlárazott stadionokból, motorpályákból nem lesz felzárkózás, ezért a belső vándorlás is centrum felé húz, ahol a lakosságszám stagnál, a vidék viszont szép lassan elnéptelenedik, oda csapódik le a fogyás.

Megújulási ráták (2019), az 1% azt jelenti, hogy 100 év alatt cserélődik le az ingatlanállomány:

Lengyelország 1,4%

Ausztria,1,4%

Szlovákia 1,1%

Csehország 0,7%

Magyarország 0,4%

Forrás: Vakmajom a Facebookon