államkötvény
jan.
1
2020

Államkötvény

Az államkötvény az állam által garantált és kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az államkötvényeket Magyarországon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) bocsátja ki; az általános nemzetközi gyakorlat szerint az intézményi befektetők aukció keretein belül, míg a lakosság az ÁKK által jegyzett árakon közvetlenül is vásárolhat lakossági államkötvényeket. Államkötvények esetében a közvetlenül kibocsátótól történő adás-vételt nevezzük elsődleges piacnak, míg a más befektetőkkel kötött állampapír tranzakciók a másodlagos piac fogalmát fedik le. Az államkötvények rendszerint az adott gazdaság pénzügyi rendszerének nívópontjai, az államkötvények hozama határozza meg a gazdaság kockázatmentes hozamát. Az államkötvények hozama alatt mindig a lejáratig tartás alatt elérhető hozamot értjük.

államkötvény

Állampapír vásárlás

Állampapír vásárlásra több csatornán keresztül is van lehetőségünk. Magyarországon a külön a lakosság számára létrehozott államkötvények miatt magánbefektetőként lehetőségünk nyílik közvetlenül az ÁKK-tól történő vásárlásra. Ennél az állampapír vásárlási módnál az ÁKK által jegyzett napi árfolyamon tudunk államkötvényeket adni vagy venni.

Egy alternatív állampapír vásárlási lehetőség lehet közvetetten, pénzügyi forgalmazón keresztül megvenni az állampapírokat. Ilyenkor a pénzügyi intézmény – például kereskedelmi bank vagy brókercég – az ügyfél megbízásából vásárol államkötvényt az ügyfél részére.

Módunk lehet befektetési alapokon keresztül is állampapír vásárlásra. Amennyiben olyan alapot választottunk, amely külön ezzel a céllal jött létre, úgy egy egyszerűen és kényelmesen tudunk hozzáférni az államkötvény piacokhoz. Ez leginkább külföldi állampapírok vásárlásánál, vagy alacsony megtakarítási összeg esetén jelenthet segítséget számunkra. Az alapnál dolgozó szakemberek nemcsak a külföldi pénzipiachoz való hozzáférést segítik, de az alap profiljának megfelelően segíthetnek az esetleges devizakockázatok fedezésében is.

Léteznek egyéb derivatívák is, amelyekkel akár hazai, akár külföldi állampapír vásárlásra is lehetőségünk van. Ilyenek lehetnek a pénzügyi cégek által kínált certifikátok vagy CDF termékek. A legtöbb ilyen termék esetében azonban érdemes tisztában lennünk vele, hogy a vásárolt származtatott termék mögött nem feltétlenül áll államkötvény, pusztán a forgalmazó ígérete, hogy az állampapír piaci indexeknek megfelelően honorál bennünket. Az államkötvény befektetések egyik fő eleme, a kockázatmentesség így könnyen sérülhet, amennyiben ezt a vásárlási módot választjuk.

Végezetül, érdemes azzal is tisztában lennünk, hogy mint minden kötvénypiaci terméknél, úgy állampapír vásárlás esetében is létezik felhalmozott kamat. Felhalmozott kamat alatt a legutolsó kamatfizetéstől a tranzakció napjáig eltelt időarányosan járó kamatot értjük. Például egy éves szinten, január 1-jén 100.000 HUF kamatot fizető kötvény felhalmozott kamata július 1-jén 50.000 HUF. Amennyiben ezen a dátumon szándékozunk államkötvényt vásárolni, úgy az eladónak ezt az összeget meg kell térítenünk, miután pusztán fél év múlva a kibocsátó a teljes kamatot számunkra fogja már kifizetni. Természetesen ezzel összhangban államkötvény eladásánál a vevő köteles számunkra kifizetni a felhalmozott kamatot.

Államkötvény kamat

Elsősorban érdemes tudni, hogy az államkötvények kamata lehet fix vagy változó. Fix kamatozásnál az államkötvény hozama a vételi árfolyamtól függ, hiszen a kifizetések változatlanok a futamidő alatt. Minél magasabb árat fizetünk, annál alacsonyabb az államkötvény hozama a vételi árra vetítve. A szimmetria szabályainak megfelelően, minél alacsonyabb árat fizetünk a fix kamatozású államkötvényekért, annál magasabb lesz az államkötvény hozama az adott vételi áron.

Léteznek úgynevezett változó kamatozású kötvények is. A változó kamatozást egy változó kamatbázis – például inflációs ráta – és egy fix kamatprémium együttese adja. Inflációkövető állampapírok vásárlása esetén a változó kamatozásnak köszönhetően védekezhetünk az árszint nem várt megugrásai ellen.  Ceteris paribus, változó kamatozású államkötvények esetében is érvényes az alacsonyabb ár / magasabb államkötvény hozam, illetve magasabb ár /alacsonyabb államkötvény hozam párosítás logikája. Azonban változó államkötény kamatoknál a kamat pontos mértéke nem ismert, így ennek megfelelően az adott államkötvény hozama is csak utólag számolható ki.

Államkötvények kockázata

Habár lejáratig történő tartás esetében valóban a gazdaságok egyik legbiztonságosabb eszközeként vannak jelen az állampapírok, ennek a befektetési formának is vannak kockázatai.

  • Árfolyamkockázat: másodpiaci kereskedés esetén, illetve lejárat előtti értékesítés során szenvedhetünk veszteséget, ha csak a vételár alatt találunk befektetőt államkötvényünkre. Ez tipikusan olyan helyzetekben szokott előfordulni, amikor az állampapír hozamok emelkedésnek indulnak pénzügyi stressz vagy az állam fizetőképességének romlásának hatására. Az egyes államháztartások kockázatosságáról a hitelminősítők – például S&P vagy Moody’s – adósbesorolásai nyújthatnak információt.
  • Kamatérzékenység: az árfolyamkockázathoz szorosan kötődik a kamatérzékenység kockázata. Ez alatt azt mutatja meg, hogy egy százaléknyi mozgás a hozamokban hány százaléknyi változást eredményez az adott kötvény árfolyamában. Az általános ökölszabály szerint jól közelítő értéket kapunk, ha a lejáratig hátralévő időtartamot vesszük alapul. Ezek szerint egy 10 év múlva lejáró kötvény esetében 1 százalékpontnyi hozamemelkedés 10 százalék esésének felel meg a másodpiaci árfolyamban.
  • Nemfizetési kockázat: más nevén csődkockázat. Mint feljebb írtuk, az államkötvény a legbiztonságosabb, de nem abszolút biztonsággal rendelkező befektetési forma. Habár államcsődök nem jellemzőek, az elmúlt években volt példa rájuk Argentínában és Libanonban.
  • Devizakockázat: más országok, vagy hazai devizakötvények esetében a devizaárfolyam mozgása is befolyásolhatja kötvényünk hazai fizetőeszközben mért értékét. Továbbá, devizakötvények esetében a gyenge hazai fizetőeszköz növeli az adott állam nemfizetési kockázatát is.

Államkötvények előnyei és hátrányai

Előnyök Hátrányok
Kiszámítható kamatozás Alacsony hozam az alacsony kockázatoknak megfelelően
Alacsony kockázat Emelkedő inflációs környezetben megtakarításunk értéke könnyen erodálódhat
Könnyű likvidálás a másodpiaci kereskedésnek köszönhetően Árfolyamkockázat lejárat előtti értékesítés esetében
Számos befektetési csatornán keresztül elérhető

 

Forrás