Amit mindenki tudni akar: hogyan vigyem a pénzem Ausztriába?

Míg korábban a devizahitelek miatt voltak népszerűek a határ menti bankok, manapság a megtakarítások miatt keresik fel tömegesen a magyarok az osztrák pénzintézeteket – kínálat van bőven, magyar nyelvű honlappal és ügyintézőkkel várják az ügyfeleket. A roham felkeltette a kormány érdeklődését is, már vizsgálják a rémhírterjesztés hátterét.

Hihetetlenül felkapott téma lett Magyarországon a megtakarítások külföldre utalása: a Privátbankár munkatársait egyre többen keresik meg az osztrák bankszámlák, bankbetétek elérhetőségével kapcsolatban, a cikkeink olvasottsági toplistáját december 23-a óta vezeti egy, a témával foglalkozó híradás.

Rémhírek miatt nagy az érdeklődés?
Giró-Szász András a csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: rémhírterjesztés folyik a bankbetétekkel kapcsolatban. A nemzetgazdasági miniszter, a PSZÁF és az NGM ezért délután egyeztet arról, hogy milyen intézkedésekkel tudják megnyugtatni a forintbetéteseket. Míg a devizahitelezés aranykorában elsősorban eladósodni utaztak a magyar ügyfelek a burgenlandi bankokhoz, mostanában inkább a pénz áramlik kifelé: a Blochamps Capital elemzése szerint legalábbis több tízezerre rúg az ausztriai bankok magyar számlatulajdonosainak száma, és az érdeklődés egyre erősödik. Úgy tűnik, bár semmi jele annak, hogy a kormány a bankbetétekhez nyúlna, nem múlik el nyomtalanul a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása a hazai öngondoskodókban; a bizonytalan hazai jogszabályi környezet pedig finoman szólva sem kedvez a világgazdasági turbulenciák közepette a biztonságot kereső megtakarításoknak. Egyre többet hallani arról, hogy sokan vesznek eurót és külföldre viszik, ami szintén forintgyengítő tényező lehet. Ezt a privát vagyonkezelési üzletágban is tapasztalni lehet, az utóbbi időben jóval több telefont kapnak ebben a témában, mint korábban – mondta el szerdán a Privátbankárnak a Concorde Alapkezelő munkatársa. A bank- és országkockázat mérséklése azonban még békeidőkben sem ördögtől való dolog, egyáltalán nem számít különlegesnek, ha valaki a megtakarításai egy részét külföldi pénzintézetnél tartja – megnéztük, mire számítson az, aki Ausztriát célozza meg.

Nyelvismeret hiánya nem akadály – ne felejtse el a kamatadót
Folyószámlanyitáshoz a bankfiókok általában útlevelet vagy személyi igazolványt kérnek a lakossági ügyfelektől, emellett a lakóhelyet is igazolni kell érvényes lakcímkártyával. Bár vannak pénzintézetek, amelyek nem foglalkoznak kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező ügyfelekkel, a határ menti bankok jellemzően tárt karokkal, nem ritkán magyar nyelvű ügyintézőkkel várják a külföldieket (és pénzüket). Nem árt tudni azonban, hogy a devizakülföldiek számára a kamatadó Ausztriában közel duplája a magyarországinak: míg nálunk 16 százalék, a szomszédban 35 százalék a forrásadó mértéke, melyet a befektetések hozama után kell megfizetni. A vállalati ügyfelek, jogi személyek képviselői eredeti cégkivonattal, a társasági szerződés másolatával, aláírási címpéldánnyal készüljenek; általában elég, ha a többségi tulajdonos, vagy a nagyobb tulajdonosok jelennek meg személyesen a számlanyitáshoz, a kisebb tulajdonosoktól is szükség lehet azonban meghatalmazásra, személyi okmányok másolatára. A papírokon kívül érdemes készpénzzel is készülni: a bankok általában minimális nyitóegyenleget határoznak meg, jellemzően 100-500 euró értékben. Egyszeri 12 ezer euró feletti összeg befizetése esetén a bankok kérhetik a befizetett összeg eredetének írásos dokumentációval történő igazolását. Az egyik legnagyobb osztrák bank/takarékszövetkezet az Erste. A bankban történő számlanyitáshoz mindenképp érdemes időpontot kérni, ehhez a bank osztrák honlapján található fióklistából találhatunk elérhetőséget. A megnyitott számlacsomag főszámlából és kapcsolt számlákból áll. A főszámla a tulajdonképpeni folyószámla, ami nem fizet látra szóló kamatot, erről vehetünk fel pénzt és indíthatunk, fogadhatunk utalásokat. Tartozhat hozzá megtakarítási számla, ahol leköthető a pénz. Értékpapírszámla és devizaszámla nyitására is van lehetőség. Az alapszámla és a kapcsolódó megtakarítási számla költsége kb. 15 euró negyedévenként bankkártyával, internetbanki eléréssel együtt.

A Bank Burgenland egy eisenstadti székhelyű osztrák regionális bank, mely 2006 májusa óta Ausztria egyik legnagyobb biztosítótársaságához, a Grazer Wechselseitige Versicherung AG-hez tartozik. Van magyar nyelvű honlapjuk és minden fiókjukban van magyarul beszélő munkatárs, esetenként több is. Takarékbetétkönyet 1 éves futamidővel jelenleg 2,25 százalék éves kamatra kínálnak, a lekötött betét 1 hónapra 0,125 százalék éves kamatot, 6 hónapos futamidővel 0,5 százalék éves kamatot fizet.

A magyar ügyfelekre épít a Raiffeisenbank Grosswilfersdorf is: magyar nyelvű honlappal és ügyintézőkkel várják a határontúli bankolókat a rábafüzesi határátkelőtől 27 kilométerre. Itt a napi esedékességű takarékbetétkönyv 1,75 százalék éves kamatot fizet, a hat hónapos lekötésű takarékbetétkönyvet 1,875 százalék éves kamattal kínálják.

Az osztrák banktitokról
Ahogy az a Bank Burgenland honlapjáról kiderül, a banktitok osztrák szabályozása a BWG (Bankwesengesetz, osztrák hitelintézeti törvény) 38. paragrafusában található, mely az alkotmányjogi szabályozás következtében nagyobb védelmet élvez változtatások elől, mint más szövetségi törvények. Az alkotmány részét képező törvényeket a parlament csak kétharmados többséggel tudja megváltoztatni. Az osztrák banktitok ezáltal az alkotmánnyal megegyező szintű védelmet élvez.

A jogszabály büntetőjogi szankció terhe mellett tiltja meg a banknak, képviselőinek, dolgozóinak és tulajdonosainak, hogy az üzleti tevékenysége során birtokába jutott adatokat, titkokat nyilvánosságra hozza vagy továbbadja.

A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn egy már megindított büntető- és pénzügyi büntetőeljárás esetén, a bűnüldözési szervek pénzmosási ügyosztályával illetve a hagyatéki eljárást lefolytató hatósággal szemben. Megindított büntetőeljárásnak az az eljárás minősül, amelyben a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja fennáll.

A fenti kivételek kizárólag csak osztrák bíróságokkal és hatóságokkal szembeni tájékoztatási kötelezettséget jelentenek. Az osztrák bankok nem szolgáltatnak semmilyen személyes adatot, információt vagy jelentést külföldi hatóságoknak. Büntetőjogi eljárásokban a külföldi bíróság nemzetközi jogsegély keretében kérheti az osztrák hatóságokat a büntetőeljárás alá vont személy banktitoknak minősülő adatainak beszerzésére és kiadására.

A 2009. szeptember 9-i Jogsegély-Végrehajtási Törvény hatálybalépése óta, mely adókérdésekben a kétoldalú adatszolgáltatást szabályozza, lehetőség van információ kiadására külföldi hatóságok részére a számlavezetők személyéről.

Tájékoztatási kérelemmel azonban csak abban az esetben lehet élni, amennyiben konkrét és megalapozott gyanú áll fenn. Továbbá a kérelmező államnak az információk megszerzése végett előzőleg minden belföldi eszközt ki kell használnia, mielőtt a szerződő felet hívja segítségül.

A számlatulajdonost és a bankot is egyidejűleg értesíteni kell egy ilyen jogsegély-kérelemről. A számlatulajdonos a jogai védelmének érdekében a határozat ellen panasszal élhet az osztrák Alkotmány- vagy a Közigazgatási Bíróságnál.

A külföldi állampolgárok betétei után fizetendő kamatadó-ekvivalens (forrásadó) megfizetése – 22 más EU-tagállamtól eltérően – Ausztriában anonimizált módon történik, személyes adatok átadása nélkül. Az egyes betéti számlákról levont forrásadót a bank egy összegben utalja a helyileg illetékes osztrák adóhatóságnak, mely azt a bank által megnevezett államokba szintén egy összegben utalja tovább.

 Forrás: Privátbankár.hu – 2012. január 5.