arbitrázs
Júl.
1
2020

Arbitrázs

Az arbitrázs olyan, legtöbbször félreárazásból származó kockázatmentes nyereség, amely egy adott pénzügyi termék két piacon történő azonnali vételével és eladásával realizálható. Arbitrázs lehetőségek legtöbbször a piaci hatékonyság átmeneti hiányából következnek. 

Arbitrázs jelentése a gyakorlatban

Az arbitrázs jelentése viszonylag egyszerűen körülírható egy egyetemes irányelvvel: alacsonyan kell venni, magasan pedig eladni. Arbitrázsra akkor van lehetőségünk, ha két piacon az adott termék különböző árakon forog. Ilyenkor az alacsonyabb áron történő vétellel és ezzel egyidejűleg a magasabb árú piacon történő eladással a két ár közötti különbséget kockázat nélkül megkereshetjük.

Arbitrázsra olyan piaci hibák kiaknázásakor van lehetőségünk, amikor a hatékony piac elméletének valamelyik alábbi pontja sérül

  • Teljesen azonos pénzügyi termékeknek minden piacon azonos áron kell forognia
  • Két pénzügyi terméknek azonos kifizetésekkel, azonos áron kell forognia
  • Egy pénzügyi termék jövőbeni és azonnali ára közötti különbségnek meg kell egyeznie az időszakra számított kockázatmentes hozamma

Amennyiben ezen pontok valamelyike sérül, úgy lehetőségünk nyílik arbitrálni az árak közötti különbséget. Mivel ilyenkor a magasabb árú piacon eladói nyomás alá kerül a pénzügyi termék, míg az alacsonyabb ár mellett forgó eszközök iránti kereslet megnő, az árkülönbség az arbitrálás hatására eltűnik.

Az árkülönbség felmérésekor figyelembe kell vennünk a tranzakciós vagy ritkábban a szállítási/tárolási költségeket (elsősorban árupiaci arbitrázs esetében), valamint a kockázatmentes hozamot. Amennyiben a hozamkülönbség által elérhető profit és a tranzakciós költség különbsége nem éri el a kockázatmentes hozamot, úgy az arbitrázs nem nyújt extra profit lehetőséget.

Az arbitrázs speciális fajtái

Az azonos pénzügyi termékek közötti félreárazáson túl vannak más, hasonlóan arbitrálható lehetőségek a piacon. A háromszög arbitrázs olyan ügylet, amikor három deviza között eltérés van a három devizapár árfolyamában.

Példa háromszög arbitrázsra: EUR/USD = 1.12, EUR/HUF = 330, USD/HUF = 300, befektetett. Ilyen helyzetben látjuk, hogy a forint keresztek álatal implikált EUR/USD árfolyam 1.1. Mint eddig, ilyenkor is az alacsony oldalt kell megvenni (1.1 EUR/USD forinton keresztül) és a magasabb oldalt eladni (1.12 EUR/USD piaci árfolyamon). Tegyük fel, hogy befektetünk 1 millió forintot

1.) Veszünk eurót a forintunkkal: HUF 1 000 000 / 330 = EUR 3030.3

2.) Az eurónkkal veszünk dollárt a piacon: EUR 3030.3 * 1.12 = USD 3393.94

3.) A dollárunkból veszünk forintot: USD 3393.94 * 300 = HUF 1 018 181.8

Azaz végeredményben 1.8 százalékos hozamot értünk el. A levezetésben az 1. és 3. pont az EUR/USD vétel forinton keresztül. Háromszög arbitrázsnál a devizaváltás költségét és a devizapárok egyéni vételi és eladási árfolyamainak különbségét egyaránt figyelembe kell venni a tranzakciós költség kiszámításakor.

Egy hasonlóan népszerű arbitrázs fajta a kockázati arbitrázs. Kockázati arbitrázsról akkor beszélünk, ha egy vállalat kivásárolja egy másik vállalat részvényeseit. Ilyenkor a célpont részvényeit érdemes megvenni, amennyiben az árfolyam nem ugrott azonnal a felvásárlási értékre.

A kockázati arbitrázs egy speciális fajtája, amikor a vállalat a kivásárlás során saját részvényeivel fizet, azaz a kivásárolt cég részvényesei az új, egyesült cégbe kapnak részesedést. Ilyen helyzetekben a két cég fix arányban váltja át a régi részvényeket újakra, amely arány kijelöl egy képzeletbeli árfolyamot a két cég részvényei között.

Példa kockázati arbitrázsra: A részvény 12 USD, B részvény 30 USD. ‘A’ cég ajánlatot tesz ‘B’ cég felvásárlására, ahol minden ‘B’ részvényért hajlandó 3db ‘A’ részvényt adni.

1) A piaci áron implikált arány: 30 / 12 = 2.5, míg a cég 3-mas arányt ajánlott. A piaci ár így vagy ‘B’ részvény alulértékelését, vagy ‘A’ részvény túlértékelését, esetleg a kettő elegyét implikálja.

2) Short ügylettel adjuk el ‘A’ cég részvényeit és minden 5 részvény után vegyünk 2 db ‘B’ részvényt.

3) A kivásárlást követően minden 2db ‘B’ részvény után kapunk 6 db ‘A’ részvényt. 5 db ‘A’ részvény felhasználásával zárjuk short pozíciónkat. Birtokunkban marad így 1 db ‘A’ részvény, amelynek eladásából tiszta haszonra tettünk szert.

Forrás