Argentína

A XX. század első felében Argentína a világ leggazdagabb országai között volt. 1965-ben még az egy főre jutó GDP nagyjából az olaszok és osztrákok (!) szintjén volt, bőven megelőzve Írországot, Japánt, Spanyolországot. Mára visszaestek a hatvanadik helyre (https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_

by_GDP_(nominal)_per_capita), Chile és Brazília mögé, miközben 50 éve még kétszer, illetve négyszer olyan jól álltak, mint ezek a latin-amerikai szomszédaik! Mindenkihez képest lecsúsznak évtizedek óta:
https://en.wikipedia.org/wiki/File:GDP_per_capita_of_Argentina,_percent_of_US_(1900-2008).png
https://en.wikipedia.org/wiki/File:GDP_per_capita_in_US_Dollars,_1965,_Austria,_Italy,_Argentina,_Ireland,_Japan,_Greece,_Spain,_Chile,_Portugal,_Mexico,_Brazil.png

Hol rontották el?

Valahol a 30-as, 40-es években kezdődött a komoly lecsúszás, azóta folyamatos a szegényedés. Az 1943-ban puccsal hatalomra került vezetés, Perón vezetésével államosítani kezdett, akadályozta a piacgazdaság működését, többes árfolyamrendszer vezetett be, protekcionista politikát folytatott, árhivatalt hozott létre, és részletesen szabályozott minden árat és a bért, állami költekezéssel felpörgette az inflációt, államosította a nagyvállalatokat és külföldi cégeket. Habár puccsal eltávolították, a következő kormányzatok is egy erősen koncentrált, kézivezérelt, mesterséges árrendszerrel szabályozott, a befektetőket, vállalkozást elriasztó rendszert tartottak fenn az idő nagy részében. Ami egészen meglepő, hogy ez azóta sem változott, a jelenlegi vezetés is ugyanezt a vonalat követi, és a 2001-2-es csőd után 10 évvel, a 100 éve folyó szegényedés közepette ismét gyorsul az infláció, leértékelődik a peso, elűzik a külföldi cégeket, ad-hoc államosítanak, és jól láthatóan a csőd felé robognak.

Mi ebből a tanulság?

Talán csak az, hogy egyrészt a populista-demagóg politikával sokkal tovább lehet “etetni” a népet, mint gondolnánk, akár évtizedeken át is, és az, hogy a centralizált, gazdaság és vállalkozás szabadságát erősen leszűkítő rendszerek végül stagnálást, lecsúszást okoznak. Hiába jól eladható a választók felé a gazdagok, a multik megsarcolása, az erős állami szabályozás, a mindenbe beleszólás, a vállalkozási szabadság szűkítése, az egyenlősítés, a voluntarista gazdaságpolitika végül megbosszulja önmagát.

Ha Magyarország fejlődni szeretne, és közelebb akarunk valóban kerülni az európai átlaghoz, akkor kiszámítható, átlátható államra, helyes szabályozásra, gyorsan, pontosan működő bíróságokra, intézményrendszerre, keretrendszerre van szükség, ahol a vállalkozás, az innováció tud érvényesülni, ahol a tulajdonhoz való jog – legyen az akár intellektuális, akár kézzelfogható vagy bármely más jellegű – megkérdőjelezhetetlen, ahol a törvényeket betartják és betartatják. Ha ilyen államot, ilyen országot tudunk létrehozni, akkor közeledni fogunk a fejlett országokhoz, ha viszont nem, akkor ránk is Argentína sorsa vár – a probléma csak az, hogy sokkal hátrábbról indulunk már eleve…

 

Forrás: zsiday.hu