Artemis és Apolló: a kétpetéjű ikrek

1960 tavaszán összeült egy ad hoc bizottság, ami elfogadta Abe Silversteinnek, az egyik vezető mérnöknek a javaslatát, hogy az első olyan űrrepülést lehetővé tevő programot, amely embert visz az a világűrbe, Mercury programnak nevezzék. Mercurius a római mitológiában az istenek hírnöke, és azért választották névadónak, mert a program célja az volt, hogy hírül adják a világnak, az amerikaiak is képesek embert küldeni a világűrbe. Innentől kezdve valamennyi programot mitológiai istenekről vagy hősökről neveztek el.

A Holdutazáshoz szükség volt arra, hogy két űreszköz össze tudjon kapcsolódni a világűrben. Ehhez új, a Mercury-kabinoknál nagyobb űrhajó kifejlesztésére és kipróbálására volt szükség. Ezt az új programot a belső kommunikációban eleinte, mint „két emberes Mercury-programot” emlegették.  Majd ismét összeült egy ad hoc bizottság, és gyorsan döntést is hozott, az új program neve: Gemini lett. A gyors döntésben szerepet játszhatott az is, hogy a legenda szerint a felajánlott díj egy üveg skót whisky volt.

A Gemini szó ikreket jelent, ez az Ikrek csillagkép latin eredetű, angolul használatos neve.  Alex P. Nagy, a NASA sajtókapcsolati igazgatója szerint a név egyszerre utalt arra, hogy kétfős legénységgel repülő űrhajóról van szó, valamint arra, hogy ezek az űrhajók párosával járnak a világűrben az összekapcsolódás kipróbálására, de kifejezi a szoros kapcsolatot a Mercury programmal is.

Abe Silverstein javasolta a Holdutazáshoz az Apollo nevet.  Az indoklás szerint, az Apolló névhez kellemes képzettársítások kapcsolódnak. Ő volt a legjóképűbb istenség.  Apolló a költészet, a jóslás, a zene, a tánc, a művészetek, az íjászat és a gyarmatosítás istene.  Apolló a Napisten volt a rómaiaknál, fel lehet tehát tenni a kérdést, hogy az 1960-as években miért a Napistenről nevezték el a holdra szállás programját.

Választhatták volna a görög Dianát, vagy római megfelelőjét, Artemiszt. Artemisz a Hold és a vadászat szűz istennője, ő segít a szülésnél és védelmezi a nőket és a gyermekeket. Mégsem Artemiszről, hanem fiú ikertestvéréről, Apollóról nevezték el a programot. Lehetséges, hogy akkoriban, egy olyan férfias, mondhatni macsó dolognak, mint a holdra szállás, fel sem merült, hogy női neve legyen?

Azóta csaknem 60 év telt el – sokat változott a női emancipáció helyzete a világban. Többek között jobban odafigyelnek a kommunikációs szempontokra is. 2019 tavaszán az amerikaiak bejelentették, hogy 2024-ben ismét visszatérnek a Holdra. Azt is bejelentették, az űrhajósok egyike nő lesz, ő lesz az első nő a Holdon! Az új holdraszállás-program pedig végre Artemiszről, a Hold istennőjéről kapta a nevét.