Sze.
19
2018

Átadás: Fejben kezdődik el és nem a papíron van vége – 3. rész

Gyakran kérdezik tőlem, mennyi ideig tart a generációváltás, mikor fejeződik be? Talán a legéletszerűbb válasz erre az, amit egyik második generációs tulajdonos fogalmazott meg a minap: „Amikor András mint második generációs bemegy a cégbe, és Andrásról nem azt mondják, hogy ő a Laci fia, hanem Laciról azt mondják, hogy ő András édesapja.

Könnyű mondani, nehéz megcsinálni.

Tapasztalatom szerint a generációváltás akkor kezdődik, amikor az alapítót elkezdi foglalkoztatni az átadás gondolata, és akkor fejeződik be, amikor teljesen, ténylegesen átadta a vezetést. Ezt a szakirodalom is alátámasztja, Ivan Lansberg: Succeding generations című könyvében hasonló gondolatot fogalmaz meg (37. old).

A tényleges átadás azt jelenti, hogy minden kontrolljogosítványt átadott az alapító a következő generációnak, jogilag és ténylegesen, és az életben is visszavonult a napi szintű vezetéstől.

Nehéz a visszavonulás. A tényleges átadás ellenére is történhetnek olyanok, mint egy ismerős holland családi vállalatnál, ahol nemrég tárgyaltunk. A céget évek óta a fiú vezette, a teljes jogi átadás már régen megtörtént, olyannyira, hogy a korábbi tulajdonosnak már aláírási joga sem volt. Mégis, egyik nap, amikor bement a céghez (a fia épp külföldön volt), és régi szokása szerint benézett a pénzügyi osztályra, hogy mi újság. Rákérdezett, hogy mire vár ez a nagy paksaméta az asztalon, csak nem aláírásra? A kollégák a régi beidegződés szerint igennel feleltek, és egyúttal hagyták, hogy a korábbi tulajdonos minden pénzügyi utalást aláírjon. Mikor az ügyvezető fia hazatért külföldi útjáról, nem értette, ki és mikor hagyta jóvá ezeket a számlákat. Amikor fény derült az egészre, nem győzte a banknál megmagyarázni az egészet, hogy az aláírási joggal nem rendelkező édesapja valójában csak tévedésből írta alá azokat a számlákat…

Ügyvédként azt tapasztalom, hogy az ügyfelek gyakran kész megoldásokat várnak tőlem egy adott családi vállalattal kapcsolatos helyzetre: holding kialakítása, zrt. kialakítása, vagyonkezelés megoldása, ügyvezetés átalakítása… Sok alapító ahhoz szokott, hogy elmondja az elképzelését, és azt a megfelelő szakemberek (ügyvédek, bankárok, adótanácsadók) végrehajtják annak rendje és módja szerint.

A kényes kérdéseket az ügyfelek azonban szeretik megkerülni…

Úgymint, mi a teendő akkor, ha

  • úgy érzem, a fiam/lányom nem alkalmas a vezetésre,
  • mindegyik testvér vetélkedik, hogy ő kerülhessen a cég élére, de csak az egyik alkalmas a feladatra,
  • a fiam/lányom külföldön él, és már nem is akar hazajönni,
  • senkit nem érdekel a családban a cég, mindenkinek másfelé tart az útja,
  • fejben tudom, hogy át kell adnom a kontrollt, mégsem tudom megvalósítani a gyakorlatban stb.

Ezekre a kérdésekre választ kell adni, mielőtt bármibe belekezdünk, mert ezek az igazi lényeges kérdések, „the soft stuff is the hard stuff”, ahogy londoni mentorom szokta mondani.

Ha mindent meg akarunk tenni azért, hogy az eddigi erőfeszítéseink (a vállalatépítés) valamilyen formában fennmaradjanak, először tisztázni kell a család viszonyait, hozzáállását a vállalathoz, a családtagok személyes és közös motivációját a cég jövőjével kapcsolatban, mi a család és a cég hitvallása, melyek a legfontosabb elvek és értékek, amelyektől nem térnek el például egy vállalatfelvásárlás esetén sem. Ha a kérdésekre a megfelelő minőségben és sorrendben sikerül választ adni (fontos hangsúlyozni, hogy nincs jó vagy rossz válasz), akkor lehet továbblépni a tényleges megvalósítás mezejére. Azaz, akkor jönnek elő azok a kérdések, hogy mindezeket hogyan szabályozzuk, milyen a legmegfelelőbb jogi keret, van-e olyan adózási szempont, amelyet figyelembe kell venni stb. Van-e már végrendelet, kell-e házassági vagyonjogi szerződés és még sorolhatnánk.

A cél maga az út a családi vállalat-tanácsadásban. Mivel minden család egyedi, minden családnak és vállalatnak megvan a maga története, ezért a jövője is egyedi módon alakul majd. A folyamatot nem lehet megspórolni, ha azt szeretnénk, hogy egy élet munkája megmaradjon.

dr. Ránky Anna, ügyvéd

A sorozat korábbi cikkeit ide kattintva olvashatják.