Ausztrália: 27 éve nem volt recesszió, vajon felkészültek a következőre?

Viselkedési kutatások alapján tudjuk, hogy a jövővel kapcsolatos elképzeléseinket nagyban befolyásolják a közelmúlt tapasztalásai (visszapillantó tükör effektus).
Egy olyan gazdaságban, ahol nemrég volt recesszió, sokkal óvatosabbak a szereplők. Valószínűleg nem ez a helyzet Ausztráliával, ahol már régen volt recesszió.

Az alábbi ábra mutatja az ausztrál gazdaság növekedését az elmúlt 60 évben. Az utolsó recesszió 1991-re datálódik. 27 év nagy idő, ezalatt átlagosan 3-4 recesszió következik egy tipikus gazdaságban. Ennyi idő alatt kicserélődnek a vállalatok menedzsmentjei, elvesznek a recessziós tapasztalatok. Fokozódik a kockázatvállalási étvágy, hiszen az elmúlt pár alkalommal, amikor sokan farkast kiáltottak, egyszer sem lett gond belőle.

Forrás: Bloomberg

Kockázatvállalás pedig van, különösen az ausztrál ingatlanpiacon. Ahogyan a következő ábrán is látszik, a lakosság (döntően ingatlanhoz kötődő) adóssága a gazdaság méretéhez képest közel triplázódott az utolsó válság óta. Ezzel ma az ausztrál társadalom az egyik legeladósodottabb a világon, nem mellesleg a hitelhegy meghaladja azt a szintet, ahonnan az amerikai lakásbuborék kidurrant.

Az ausztrál lakosság kockáztatása eddig bejött, a lakásárak „elszálltak”. Az alábbi ábra inflációval korrigáltan mutatja az árakat, amelyek az utolsó válság óta reálértelemben duplázódtak (nominálisan mintegy ötszöröződtek!!!). Az ábrán az is látszik, hogy hosszú távon mennyire nem természetes a lakásárak jelentős reálemelkedése. Ausztráliában például nem ez volt a jellemző 80 éven át 1880 és 1960 között! Az elmúlt két évtizedben az árak emelkedése messze meghaladta a jövedelmekét, míg a ’90-es években egy átlagos lakás egy háztartás éves jövedelmének 2,5-szörösébe került, ma ez a szorzó már 5-szörös. Nem csoda, hogy egyre kevésbé engedhetik meg maguknak az ausztrálok a hitelek törlesztését, az elmúlt években nyújtott új kölcsönök 35-40 százaléka csak a kamatot fizeti (interest only), tőkét nem! Ez is az amerikai ingatlanbuborékot idézi, tőketörlesztés nélkül nem csökken idővel a hitelállomány, így nagy gondban lesz az adós (és a bankja), amikor megfordul a trend.

Az elmúlt évek során több elemzést is lehetett olvasni az ausztrál ingatlanbuborékról. A téma aktualitását az adja, hogy már ténylegesen elkezdtek esni a lakásárak. Az alábbi ábra a medián ausztrál lakásárak változását mutatja hó/hó alapon. Az esés egy éve kezdődött és egyre gyorsul, ilyen mértékű havi lakásár csökkenésre, mint most decemberben és januárban,  több mint 30 éve nem volt példa. Összességében pedig már 8 százalékot estek az árak a 2017. évvégi csúcsról. A negatív hangulat jól érezhető már az építőiparban is, ahol az új lakásépítési engedélyek száma 20-30 százalékkal csökken éves szinten.

  Forrás: Bloomberg

Az ingatlanbuborék tünetei jól leképeződnek az ausztrál bankrendszeren is. A legnagyobb bank (CBA – Commonwealth Bank of Australia) tőzsdei kapitalizációja meghaladja a 80 milliárd eurót, amivel értékesebb, mint bármelyik európai bank. Pedig csak egy 25 milliós ország egyik bankjáról beszélünk! A négy legnagyobb ausztrál bank pedig együttesen 225 milliárd eurót ér. A bankok mérlegében messze túlsúlyban vannak a lakáshitelek, a CBA-nál például kétharmaduk az (összehasonlításképp, az OTP-nél 30 százalék körüli az arányuk). Ráadásul a sok lakáshitel viszonylag alacsony tőkemegfeleléssel párosul. Az ausztrál bankok túlzott méretre hízását szemlélteti az alábbi ábra is, ami 2016-ban (azóta sem változott érdemben) mutatja az egyes országok bankrendszereinek profitját a GDP százalékában.

Amennyiben tovább folytatódik a most kezdődött ingatlanpiaci lejtmenet, az biztos nem segít majd a bankoknak. A nulla kamatok világában vonzó osztalékhozamuk (6-8 százalék közötti) még fenntartja az ausztrál bankok értékeltségét, de a romló fundamentumok gyorsan kihúzhatják alóluk a talajt.

A részvénypiaci befektetők számára globálisan a következő 3 év legnagyobb kérdése, hogy Kínának sikerül-e fenntartania a történelem egyik legnagyobb hitelbuborékát. Ha nem, az szinte biztosan recesszióba dönti Ausztráliát, hisz az elmúlt 27 év jó gazdasági teljesítménye is jelentős részt Kínának volt köszönhető. Erre az eseményre jó fedezet lehet az ausztrál bankok shortolása. De a friss lakáspiaci fejlemények arra utalnak, hogy már a kínai gazdaság közelmúltban tapasztalt lassulása is elég lehet ahhoz, hogy komoly gondokat okozzon Ausztráliában.