Az alkoholos cégek is lehetnek ESG sztárok

Az AB-Inbev nem mindennapi megállapodást írt alá az őt hitelező bankokkal: a valaha volt legnagyobb összegben, 10 milliárd dollár értékben kapott meg egy olyan rulírozó hitelkeretet, melynek kamata bizonyos fenntarthatósági célok elérésétől függ. Ez egyébként az első ilyen tulajdonságokkal rendelkező hitel, amit tőzsdén jegyzett alkoholos cég kapott.

Miért érdekes ez?

Az ESG pontszámok figyelembevételével kezelt alapok esetében az uralkodó módszertan még mindig a kizárási politika, tehát az, hogy bizonyos szektorok/alszektorok papírjai egyáltalán nem kerülhetnek be az alapba. A kizárás tárgyát a legtöbb esetben a fegyvergyártók, dohányipari cégek, szénbányák, szerencsejáték, felnőtt tartalmakat gyártó cégek és az alkohol előállítói, valamint beszállítói jelentik. Akkor mégis, hogyan kaphat egy ilyen refinanszírozási lehetőséget a világ legnagyobb sörgyártója?

A szofisztikáltabb kizárási módszertanok már különbséget tesznek az alkoholos termékek előállítói között, így ezeknél az intézményeknél negatív színben csak a tömény italos cégek tűnnek fel, mint a szektor egészségre legkárosabb szereplői, és a sörgyártók pedig kifejezetten előnyös helyzetbe kerülnek. A mögöttes gondolat az, hogy ha a világ alkohol fogyasztói a tömény italokról a sörre térnének át, várhatóan már az is csökkentené az egy főre jutó alkoholfogyasztást.

Tehát egyrészt ezt az oka annak, hogy az AB-Inbev fenntarthatósági céloktól függő hitelkeretet kapott. Másrészt pedig a cég fontossága méretéből is fakad: ha a világ legnagyobb sörgyártója ösztönözve van arra, hogy felelősebb vízgazdálkodással, újrahasznosítható csomagolással, nagyobb arányú megújuló energia-felhasználással és alacsonyabb CO2 kibocsátással végezze működését, akkor annak már világ szinten mérhető eredménye lehet. Az új rulírozó hitel kamata a fent felsorolt négy céltól függ majd.