Az államkötvénybe és török részvénybe fektetők taroltak

A legnagyobb hozamot tavaly a török részvényalapokkal lehetett elérni, de a hosszú kötvényalapokkal sem lehetett hibázni. Az abszolút hozamú alapokat nagyon szerették, de a teljesítményük vegyesen alakult.

Jó évet zártak tavaly a befektetési alapok, a többségük a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint pozitív hozammal fejezte be az esztendőt, sőt a valamivel magasabb kockázatot vállaló konstrukciók körében a két számjegyű hozam sem volt ritka. A befektetési alappiac legnagyobb slágerei 2012-ben az abszolút hozamú alapok voltak, amelyek november végéig több mint 43 milliárd forintnyi friss tőkét vonzottak. A hozamaik viszont vegyesen alakultak, a legsikeresebb közülük az OTP Supra lett több mint 33 százalékos hozamával, a második helyen az Aegon MoneyMaxx végzett 18,3 százalékkal.

Ebben a kategóriában az alapok mintegy harmada ért el végül két számjegyű hozamot, a konstrukciók nagyjából fele viszont a likviditási alapoknál is gyengébben teljesített tavaly, sőt akadtak súlyos veszteséget felhalmozó portfóliók is. A kategória legnagyobb vesztese az Access Alapkezelő Oázis 77 alapja lett, amelynek árfolyama csaknem 60 százalékot esett.

Nem lehetett viszont bukni tavaly a kötvényalapokkal, a magyar állampapírokba fektető hosszú kötvényalapok közül a leggyengébbek is 15 százalék körüli hozamot értek el, kilenc ilyen alapnak a hozama a 20 százalékot is meghaladta tavaly. A kötvényalapok versenyét 2012-ben az Erste nyerte, a hosszú kötvényalapok közül az Erste XXL kiemelkedett csaknem 29 százalékos hozamával, és a rövid kötvényalapok versenyét is az Erste alapja nyerte 16,66 százalékos nyereséggel. A szabad futamidejű kötvényalapok körében az OTP EMEA vitte el a pálmát 25 százalékot meghaladó hozammal, de az Erste abszolút hozamú és az Aegon közép-európai vállalati kötvényalapja is több mint 20 százalékot szedett magára.

A részvény is jó befektetésnek bizonyult 2012-ben, a részvényalapok bő kétharmada ugyanis a pénzpiaci hozamok fölötti nyereséggel zárta az esztendőt. A legjobban a török tőzsdén befektető konstrukciókkal jártak az ügyfelek, ezek ugyanis 50 százalék fölötti hozamot értek el. Az Aegon IstanBull kisbefektetők számára indított sorozata 51,85, az OTP ugyanilyen alapja 51,1 százalékos hozamot produkált. Jól ment a közép-európai részvényalapoknak is, ebben a kategóriában a Concorde Alapkezelő és a Pioneer konstrukciói lettek a legsikeresebbek, 22-23 százalékos hozamukkal, de a többi régiós részvényalap is jellemzően 15 százalék fölötti hozammal zárta a múlt évet. A többi feltörekvő piac, Oroszország, India vagy az afrikai országok részvénypiacán is számos alap két számjegyű hozamot ért el, és nem volt ritka a jó teljesítmény a fejlett piaci részvényalapoknál sem.

Míg a külföldi tőzsdéken a hazai alapok viszonylag sikeresen forgatták a pénzt, a budapesti parketten befektető részvényalapok gyenge esztendőt zártak. A BUX-indexet követő alapok közül a Pioneeré érte el a legmagasabb hozamot, valamivel 8 százalék fölötti értékkel, az OTP-s BUX ETF és a K&H Navigátor valamivel 5 százalék fölött hozott, a többi indexkövető alap pedig még ennél is rosszabb évet tudhat maga mögött.

Az árupiaci alapok befektetői sem lehetnek maradéktalanul elégedettek. Ezek a konstrukciók 2012-ben jellemzően viszonylag alacsony hozamot értek el, a forintalapú árupiaci alapok közül a Budapest Alapkezelő Arany alapja még hozta a pénzpiaci hozamokat, de az MKB vagy a K&H nyersanyagpiaci alapjai például negatív hozammal fejezték be az évet.

A legalacsonyabb kockázatú likviditási és pénzpiaci alapok tavalyi átlaghozama csak kevéssel haladta meg az 5 százalékot, így lehetséges, hogy ezek nem termeltek reálhozamot a befektetőknek. Ennek ellenére aki a biztonságra törekedett tavaly, az sem járt feltétlenül rosszul. A tőkevédett alapok között is volt ugyanis több olyan, amelyik két számjegyű hozamot ért el.

Törökországból Oroszországba

Közép-kelet-európai tőkepiacok csak lassan indulnak majd be az idén, erőteljesebb növekedés csak az első fél év későbbi szakaszában várható – mondják az Erste csoport elemzői. Ennek egyik oka, hogy a piacok magasan zártak 2012-ben. „Véleményünk szerint egyáltalán nem jelentene negatívumot a profitrealizálás és a kismértékű konszolidáció” – mondja Henning Esskuchen, az Erste Group Közép-Kelet-Európával foglalkozó elemzői csoportjának vezetője, aki szerint az első negyedév vége felé lehet majd erősebb megugrás a tőzsdéken. A szakember emellett azt javasolja, hogy a befektetők csoportosítsák át a pénzüket Törökországból Oroszországba. Románia és Délkelet-Európa pedig abból profitálhat, hogy piacuk két régió határán helyezkedik el – feltéve persze, hogy a kockázatok megítélése továbbra is pozitív marad.

Herman Bernadett

Forrás: vg.hu – 2013. január 7.

               Világgazdaság – 2013. január 8.