Az anya elhagyja leányát?

Az utóbbi napokban felmerült, hogy a francia Crédit Agricole hagyja bedőlni görög leánybankját (Emporiki), ha Görögország kilép az eurózónából. Nem lenne nagy a meglepetés, miután tíz éve Argentínában a csőd idején ez már megtörtént.

Elképzelhető egy ilyen lépés Magyarországon?
Szerintem igen.

Az elmúlt évek kormányzati csapásai (bankadó, végtörlesztés, stabil szabályozási környezet teljes hiánya, stb.) a bankrendszer szereplőinek egy részét veszteségessé tették, ráadásul a kormányzati kommunikációból világosan kiderül, hogy mindez a kormánynak nem okoz álmatlan éjszakákat, sőt. A tranzakciós adó 2013. évi bevezetése és a szektorban formálódó állami szerepvállalás és az ellenséges kommunikáció a középtávú kilátásokat is beárnyékolja.

Olyan extrém esetben, mikor egy külföldi anyával rendelkező bank tőkeemelésének jelentős része bankadó formájában rögtön tovább áramlott a költségvetésbe, felmerül a kérdés, hogy miért nem hagyja bedőlni az anyabank a negatív saját tőkéjű leánybankját?
Minden ellenkező híresztelés ellenére a válasz elsősorban a bankrendszer forrásszerkezetében keresendő. A Magyarországon működő nagybankok jelentős része ugyanis nem csupán a hazai betéteket hitelezte ki, hanem az anyabankok által nyújtott kölcsönöket is. Ebből kifolyólag nem csupán a saját tőke, hanem az anyavállalati hitel is elveszne egy csőd esetén.
A bankrendszer azonban lassan alkalmazkodik a negatív környezethez. A jövedelmezőség hiánya, az ország kockázat emelkedése és az otthoni problémák miatt az MNB becslése szerint az elmúlt két évben az „anyák” 12 milliárd euró forrást menekítettek haza a hazai bankrendszerből és a tendencia világosan folytatódik. (forrás)
A hitel nélkül maradó  hazai gazdaság hibernálódása mellett ennek az lesz a következménye, hogy miután néhány középbank visszafizette az anyavállalati hiteleket, a kormányzat mozgástere a bankrendszerrel szemben drasztikusan csökken. Miért? További nagy kormányzati „szívatás” esetén ugyanis már jóval hitelesebben fenyegethetnek az anyabankok, hogy bedobják a magyar törölközőt, (a bedőlt takszövökhöz hasonlóan) a magyar adófizetőkre hagyva a probléma megoldását. Tekintve az OBA alacsony tőkéjét és az ország finanszírozási helyzetét, a kormányzat vélhetően nem fogja megkockáztatni, hogy Matolcsy miniszter (bármilyen magas is legyen a hitelessége) megnyugtató szavai fordítsák meg a betétjeikért aggódó ügyfelek esetleges rohamát.
Mert akkor már jóval többen azok, akik tisztában lesznek a banküzem lényegével, miszerint a hitelek mögött nagyrészt nem a nemzetközi karvalytőke, hanem a magyar betétesek állnak.anya elhagyja leanyat