nov.
12
2018

Az egész város leégett

Olvasom a hírekben hogy a kaliforniai Paradise városában mekkora pusztítást végzett a Tomboló tűzvész. (Index, CNN, CNN videók; a város térképen, a megye térképen, utcakép.)

A hatóságok szerint a város otthonainak kb. 90%-a veszett oda a tűzben (6 ezer otthonról van szó!) és nagyon sok embert eltűntként tartanak nyilván.

Utánanéztem, hogy hol is van ez a város, ezen a linken megtalálják, és ha a Google utcakép szolgáltatásával belenéznek a város napi életébe, akkor láthatják hogy „nomen est omen”, azaz ez a város tényleg egy kis paradicsom, mintha egy gyönyörű erdős ligetben laknának az emberek: szellős városszerkezet, rengeteg fa, egy nagyon kellemes ligetes erdőben érzi magát az ember az utcaképeket látva. (Nyilvánvalóan ez volt a katasztrófa egyik oka is, a tűz könnyen terjedhetett, hiszen éghető anyagban nem volt hiány.)

A térképen jól látszik, hogy azért ez nem egy kisváros, amire a híreket hallva legyinthetnénk, hogy az erdő közepi kis falut „persze”, hogy elviszi a tűzvész. Területének nagyságát és elhelyezkedését látva, és az, hogy több ezer ház égett el, mutatja, hogy ez egy „rendes” város, területi kiterjedésben észak-déli hosszában körülbelül 10 km kiterjedésű, szóval nem lehet azt mondani, hogy néhány házacska égett le egy kis faluban az erdő közepén. A város területi kiterjedése egyébként szinte pontosan megegyezik a következő hazai nagyobb városok méretével: Szeged, Pécs, Debrecen, Székesfehérvár, Miskolc. Ha ezek közül a városok közül az egyik épületállományának 80-90%-a megsemmisülne, arra azért felkapnánk a fejünket… (Jó, persze tudom én is, hogy az amerikai lakóházak többnyire könnyűszerkezetesek, meg Kaliforniában sok a nagy tűzvész mostanában, stb., stb.)

Ha befektetési oldalról nézzük ezt az esetet, akkor nagyon elgondolkodtató, hogy a sok év alatt felépített ingatlanvagyon és felhalmozott ingóságállomány (bútor, műszaki eszköz, autó, kerti gép, stb.) lett néhány óra alatt semmivé, köszönhetően végsősoron a globális felmelegedésnek.

Lehet nemsokára Magyarországnak is hasonló problémája (reméljük, nem hatalmas erdőtüzek formájában). Az MTA által idén kiadott térképalbum 62. és 64. oldalán szerepel egy térkép Magyarország éghajlati jövőjéről, és ebben nem látunk szép jövőt.

Mindenesetre, ha valaki ma ingatlanba fektet, lassan arról is tudomást kell vennie, hogy a globális felmelegedés létezik, és ingatlanbefektetési döntését ennek alapján is meg kell hoznia. (Ki vesz ma már légkondi nélküli lakást?)

Emlékszik például arra, hogy a 2000-es évek elején eléggé alacsony volt a balatoni (mint manapság az egyik legkedveltebb ingatlanbefektetői célpont) vízszint?

Ebben a „hivatalos” cikkben arról írnak, hogy néhány évnyi tartós csapadékhiány mit művelt a Balaton vízszintjével. Szerintem sokan emlékszünk arra az időszakra.

Most a tartósan nagyon alacsony dunai vízállás is muszáj, hogy emlékeztessen minket, hogy (ingatlan)befektetési döntéseink eredményére hatása van (lesz) a globális felmelegedésnek, arról nem is beszélve, hogy az új Paksi Atomerőműnek is szüksége lesz (lenne) a Duna (hűtő, azaz nem 32 fokos) vizére.

Reméljük, hogy a Balatonnak nem ilyen sorsa lesz, de azért az elgondolkodtató, hogy hiába nagy kiterjedésű a Balaton, mélysége nagyon csekély és egy tartós csapadékhiány okozta komoly vízszint-csökkenést a déli parton nagyon megéreznének.

Persze történt már hasonló eset a világban: az Aral-tóval.

Ugyanakkor vannak olyan hírek is (hívjuk inkább összeesküvés-elméleteknek őket?), hogy ha a felmelegedés hatására az óceáni áramlatok bonyolult rendszerének működése felborul és tényleg leáll a Golf-áramlat, akkor meg „mini jégkorszak” köszönt Nyugat-Európára, aminek hatásait mi is érezni fogjuk.