Az elsüllyedt magánnyugdíjpénztár kincse

Ahányszor a nyugdíjhelyzetről olvasok, mindig belesajdul a kötelező magánynyugdíj-pénztár (mnyp) hiányom. Most éppen itt olvastam, hogy az MNB kétségbeejtő helyzetről számolt be a nyugdíj-megtakarítások terén. A legbeszédesebb ábra talán az alábbi.

A 30 éves kor alattiak azok, akik sosem (vagy közel sosem) voltak kötelező mnyp tagok, hiszen ahhoz 2011 előtt már dolgozni kellett. A fenti ábrán az látszik, hogy ha valaki abban a szerencsés helyzetben van, hogy már megélte ezt a kort, akkor sokkal nagyobb eséllyel tesz félre a nyugdíjas éveire önkéntes nyugdíjpénztár keretében. Lehet, hogy erre az anyagi helyzetük, vagy az életkorukból fakadó bölcsesség a magyarázat, de nem tudom elhessegetni a gondolatot, hogy ebben a bölcsességben nagy szerepet játszik a korábbi kötelező mnyp tagság pedagógiai ereje. Vagy esetleg az, hogy milyen ütemben gyarapszik az ember (még a kötelező magánnyugdíj keretében) félretett pénze. Kár, hogy a 2010-es 3 millióról mára ezen számlák száma 57 ezerre csökkent.