Az év slágerterméke ezúttal is a származtatott alap volt

Akárcsak 2010-ben, 2011-ben is a származtatott alap volt a legnagyobb sláger a hazai befektetésialap-piacon. A makrogazdasági problémákkal terhelt, sokszor gazdaságpolitikusi döntések által jelentősen befolyásolt tőkepiacokon egyre nehezebben találtak kapaszkodót a magánbefektetők, különösen a volatilis, oldalazó részvénypiacokon. Emiatt az elmúlt években egyre több hazai megtakarító döntött úgy, a megfelelő befektetési eszközök kiválasztását inkább egy profi menedzserre bízza. Az abszolút hozamú alapokba így több mint 40 milliárd forint érkezett az év során. Ezek az alapok ugyanis a portfóliómenedzser döntései szerint rendszerint akármilyen eszközökbe fektethetnek, így igen rugalmasan tudnak reagálni a gyorsan változó piaci környezetre. Kihívásokban nem is volt hiány, a menedzserek reakcióitól függően az egyes alapok teljesítményei 50 százalékos plusztól a 35 százalékos mínuszig széles skálán mozogtak. A legjobban teljesítők a forint őszi gyengüléséből profitáltak jelentős mértékben.

Nem volt könnyű év a 2011-es a befektetők számára, a kockázatos eszközök (például a részvények és nyersanyagok) árfolyamai ugyanis igen hektikusan mozogtak, az irány pedig főként „dél” volt. Az év első felében a főbb részvény- és árupiacok még inkább oldalaztak, a nyáron azonban a makrogazdasági kilátások, és a fejlett országok adósságproblémái miatt heves zuhanás bontakozott ki, először a részvény-, majd egy hónappal később az árupiacokon. Bár az amerikai részvények az év végére vissza tudtak erősödni az év eleji szintre, a feltörekvő részvények összességében több mint 20 százalékot estek, az árupiacok teljesítményét tükröző Dow Jones UBS index pedig közel 10 százalékkal került lejjebb.

A magas volatilitás és a lefelé tendáló árfolyamok igen nehéz helyzetbe hozták a részvény- és árupiaci befektetési alapokat, amelyek hosszú távú, emelkedésre játszó stratégiájukkal nagy árfolyam-ingadozás mellett gyenge hozamokat produkáltak. Jól teljesítettek viszont a menekülő eszközöket kínáló fejlett kötvény- és aranyalapok. Ez a környezet elméletileg a hedge fundoknak kedvez a leginkább, amelyek rugalmasan ugrálhatnak a különböző befektetési eszközök között, és akár a piacok esésére is fogadhatnak. Ennek ellenére 2011 a hedge fundok számára az elmúlt évtizedek egyik legrosszabbul sikerült éve volt. A hedge fundokhoz hasonló, de sokkal transzparensebben működő abszolút hozamú alapok hazánkban viszont meglepően jól kezelték ezt a nehéz időszakot.

szarm_fo_indexek120111-20120112

Portfolio.hu

A jellemzően az egyes eszközöket (kötvényeket, részvényeket, nyersanyagokat, egyéb derivatívákat) korlátlanul, vagy minimális megkötésekkel, a portfóliómenedzser döntései szerint vásárló abszolút hozamú alapok az elmúlt év legnagyobb sikertörténetét mutatták. Miközben a hazai befektetési alapok vagyona – nem utolsósorban a nyugdíjrendszer átalakításának is köszönhetően – jelentősen csökkent az év során, a származtatott alapok vagyona több mint 41,4 milliárd forinttal nőtt, ami közel 40 százalékos vagyonnövekedésnek felelt meg. Ez ugyan vagyonarányosan elmarad az alapok 2010-es növekedésétől, amikor 50 százalékkal nőtt az abszolút hozamú alapok vagyona, de értékben eddig a 2011-es növekedés volt a legnagyobb.

szarm_2011_nee120111-20120112

Portfolio.hu

A hazai abszolút hozamú alapok nem csak értékben, de darabszámban is hatalmas növekedést mutattak, ahogy a konstrukció egyre népszerűbbé vált a hazai befektetők körében. A tavalyi év végére az egyes sorozatokat is külön számolva már 59 abszolút hozamú alap volt kapható hazánkban. Az alapok nagy száma miatt már csak a legnagyobb 20 alapot emeltük ki. A legnagyobb közülük továbbra is a Concorde VM, amely 24,3 milliárd forintos vagyonával a származtatott alapok összvagyonának 16,6 százalékát birtokolja, egy év alatt pedig több mint 50 százalékkal növelte vagyonát. Az abszolút hozamú alapok között továbbra is dominál a Concorde Alapkezelő, hiszen a 20 legnagyobb alap közül 8-at ő kezel, míg a második legnagyobb szereplő, az OTP Alapkezelő 4-et. A legnagyobb alapok között azonban megtalálhatóak a Raiffeisen és az Aegon alapjai is. Kiemelkedő növekedést mutatott a Raiffeisen Hozam Prémium alap, amely egy év alatt közel 10 milliárd forinttal növelte, vagyis megháromszorozta vagyonát, akárcsak a Citadella Származtatott Alap.

szarm_2011_20_legnagyobb120111-20120112_1

Portfolio.hu

Az oldalazó, de nagy kilengéseket mutató részvény- és árupiacok számos magánbefektetőt bizonytalanítottak el, akik közül egyre többen döntöttek úgy, a megfelelő befektetési eszközök kiválasztását inkább egy profi alapkezelőre bízzák. Látható, hogy év elejétől egészen az augusztusi tőzsdei mélyrepülésig a származtatott alapokba gyakorlatilag folyamatosan ömlött a friss tőke, ami augusztus elején már nettó 60 milliárd forintos tőkebeáramlásnak felelt meg. A piacok, és így az alapok gyengülő teljesítménye azonban sokakat profitrealizálásra vagy biztonságba menekülésre késztetett, így az év végéig több mint 10 milliárd dollárt vontak ki az abszolút hozamú alapokból. Az év egészében azonban így is jelentős, 47,5 milliárd forintnyi friss tőkét vonzottak az alapok.

Az alapok tündöklése persze nem kizárólag az alapok iránti keresletnek, de az alapkezelők aktív közreműködésének is köszönhető volt. Az alapkezelők ugyanis igen aktívan ajánlották ügyfeleiknek a származtatott alapokat, amelyek azon kívül, hogy viszonylag jól teljesítenek, a sikerdíjon keresztül kedvező bevételt is hozhatnak az alapkezelőnek. Termékfejlesztésre ráadásul ezeknél az alapoknál van a legnagyobb tér.

Portfolio_1

Portfolio.hu

A 2011-es év tehát kihívásokkal teli év volt az alapkezelők számára. Mivel az abszolút hozamú alapoknál nincs megkötve, hogy milyen eszközökbe fektessenek, az egyes alapok rendkívül eltérő befektetési politikákat valósítottak meg, ami megmutatkozik a szegmens igen szóródó teljesítményében is. Bár volt olyan alap, amely 50 százalékot is meghaladó nyereséget ért el, nem volt ritka a 20 százalék feletti veszteséget elkönyvelő alap sem. A legrosszabb teljesítmény 35 százalékos veszteség volt. Örömteli azonban, hogy miközben a világ legnevesebb gurujait tömörítő hedge fundok összességében veszteségesek voltak tavaly, a hazai abszolút hozamú alapok átlagosan 5,5 százalékos pluszban zárták az évet, alig 8,3 százalékos szórás mellett. Az abszolút hozamú alapok valamivel több mint fele képes volt nyereséget elérni.

A legtöbbet hozó abszolút hozamú alapok között ezúttal kizárólag a Concorde-os, illetve az OTP-s alapok voltak. Valamennyi, 20 százalék feletti eredményt elérő alap teljesítménye szeptemberben ugrott egy hatalmasat, amikor a forint meredek gyengülésbe kezdett a fontosabb devizákkal szemben. Messze a legjobb teljesítményt nyújtotta a Nyilasi 2015 Származtatott Alap, amely közel 51 százalékos hozamot ért el tavaly. Információink szerint az alap európai részvények esésére, a dollár erősödésére, az euró és a forint gyengülésére spekulált, a magyar részvény- és állampapírpiacon pedig defenzív pozíciókkal védekezett. A Nyilasi 2015 alaphoz hasonló befektetési politikát követhetett a Concorde-os Pelso Quant, és szintén a forint gyengüléséből, és a dollár erősödéséből profitált az OTP G10 Euró A, és az OTP EMDA alap is. Az OTP alapok emellett egyéb deviza tranzakciókkal, és az arany shortolásával értek el további nyereséget az őszi hónapokban.

Akárcsak a részvényalapok, a származtatott alapok is jellemzően kockázatosabb befektetési alapnak minősülnek, a teljesítményüket ezért érdemes hosszabb távon is megvizsgálni. Hároméves múlttal 33 hazai abszolút hozamú alap rendelkezik. Ezek átlagos éves hozama 13,4 százalék volt az elmúlt három évben, amit 8,2 százalékos átlagos szórás mellett értek el. A kedvező hozamok mellett az alapokat dicséri, hogy a 33 alapból 31 nyereséges volt összességében, mindössze az Access alapkezelő két származtatott alapja nem tudott profitálni a válságot követő fellendülésből. A legjobban teljesítő alap az OTP EMDA és az OTP Supra volt, amelyek évi 30 százalékos hozamot produkáltak a befektetőiknek, a 10 legjobb alap között emellett kizárólag a Concorde Alapkezelő és az OTP alapjait találni.

Az alapok teljesítményéről pontosabb képet nyújt a sharpe mutató, amely az alapok kockázatmentes hozam feletti teljesítménye és az alap szórásának hányadosából adódik. Kockázatmentes hozamot (jelen esetben RMAX-ot) 2011-ben mindössze 18 alap tudta megverni, az elmúlt három évben pedig csupán 11. Az alapok nagy része tehát a kockázat felvállalása mellett sem tudta hozni a pénzpiaci eszközök hozamát. A felülteljesítők közül a legjobban a Concorde Alapkezelő két Platina alapja, a Platina Alfa, és a Platina Pí szerepelt a legjobban, mind 1, mind 3 éves időtávon. Az alapok benchmarkja ettől sokszor eltér, a származtatott alapok ugyanis gyakran ennél magasabb célt tűznek ki maguk elé.

Forrás: Portfolio.hu – 2012.01.17