Az MNB kockáztat?

Ismerős történet, amikor a befektetők az alacsony hozamkörnyezetben elképesztő energiákkal keresik a biztonságosnak tűnő, de jobb hozamot kínáló értékpapírokat és végül megtalálják az ingatlan fedezetű jelzálogleveleket? A 2008-as pénzügyi válság éppen arról szólt, hogy kiderült, ezek a nagyon diverzifikált, sokezer ingatlant „tartalmazó” jelzáloglevelek valójában a teljes amerikai ingatlanpiac összesített kockázatát kivédhetetlenül terjesztik el a pénzügyi rendszerben.

Azonban, hogy mennyire nincs új a nap alatt, azt jól mutatja az alábbi idézet, amely a Magyar Nemzeti Bank nemrég publikált 2018-as Éves jelentésében található:

„az amerikai ügynökségi jelzáloglevelek (agency MBS eszközök) is részét képezik az MNB befektetési stratégiájának. 2018-ban szintén külső vagyonkezelők bevonásával további három, aktív kezelésű MBS mandátum került kialakításra, amivel tovább nőtt az eszközosztály mérete. A kitettség kiépítése a diverzifikáció mellett emelte a tartalék várható hozamát is.”

Bizony. MBS, vagyis Mortgage-Backed Security egyenesen az USA-ból. Nem újdonság, hogy a Nemzeti Bank fektet ilyesmibe. Már 2012 óta van rá példa. Szakmailag azonban érdekes számomra, hogy a nulla kamatok világában az MNB sem ússza meg, hogy hozamra vágyva egyre csak növelje az ilyen eszközök méretét. Mindazonáltal, az MNB-nek szuverén joga, hogy a magyar nép pénzével miképpen próbál meg jól gazdálkodni. Ezen papírok esetén pedig csak első ránézésre ijesztő, hogy épp azon vállalatok bocsátották ki őket, amelyek a 2008-as válságban összeomlottak („Ginnie Mae”, Fannie Mae”, „Freddie Mac”). Hiszen mára az amerikai állam felügyelete alatt állnak, és részben konkrét állami garancia, részben pedig az amerikai állam „becsülete” áll mögöttük biztosítékként.