Az orvostudomány rákapcsolt

Néhány hete csodálkoztam azon, hogy hogy lehet ezt a vírust azzal súlyosbítani, hogy a 100 évvel ezelőtti spanyolnáthához hasonlítjuk. Az összehasonlítók célja azon pont sulykolása, hogy akkor a második hullám lényegesen halálosabb volt az elsőnél. Az én célom az, hogy rámutassak, akkor az ima volt a leghatásosabb fegyver a vírus ellen, ma a tudomány. Úgyhogy összeállítottam egy csokrot azt illusztrálni, merre járunk, de kezdjük egy ismeretterjesztő bevezetővel.

A négy fázis

Hogy értsük, miről van szó, amikor a gyógyszerkutatás világából jönnek a hírek, itt egy kis segítség. Amikor arról hallunk, hogy a klinikai vizsgálatok valahányadik fázisában jár a kutatás, akkor biztosak lehetünk benne, hogy legalább a preklinikai fázis állatvizsgálatain  már túl vagyunk, kimutatták, hogy az adott szer állatokban képes a megfelelő hatás kiváltására. Gyakran egy olyan gyógyszer Covid-19 elleni teszteléséről van szó, amit más vírusok (pl. influenza, ebola, HIV) ellen már bevetettek embereken is.

Az első klinikai fázis tehát az, ahol először próbálják ki egészséges, a célzott betegségben sem szenvedő önkénteseken a szer adagját fokozatosan növelve, hogy egyáltalán elviseli-e az ember a hatóanyagot, alkalmazása nem jár túlzott mellékhatásokkal, esetleg életveszélyes reakciókkal vagy toxicitással. A második fázisban kis létszámú, az adott betegségben szenvedő, de egyébként egészséges betegcsoporton vagy placeboval, vagy aktív kontrollal, vagyis a betegség kezelésére ismerten hatással rendelkező szerrel összehasonlítva tesztelik, hogy a vizsgált gyógyszer valóban alkalmas-e gyógyításra és csak a betegek által is tolerálható mellékhatásokat okoz. A harmadik, és egyben a használatra történő engedélyezés és piacra dobás előtti utolsó szakaszban nagyobb, általános, az adott betegség mellett más betegségekben, például magas vérnyomásban, diabéteszben, krónikus betegségekben is szenvedő csoportokon vizsgálják a szer hatásosságát és tolerálhatóságát. Itt is placeboval vagy másik aktív szerrel összehasonlítva. Az engedélyeztetés és piacra dobás után éveken át zajlik a negyedik fázis, ahol a valós életbeli hosszú távú használat mellett tesztelik a gyógyszer hosszú távú hatását, mellékhatásait és toxicitását. Csodálkozhatnánk, hogy hogy lehet egy oltás immunitásra gyakorolt hatását tesztelni, de a megfertőzéstől megkíméli a tudomány a pácienseket. Ha az oltás beadását követően kimutathatóvá válnak a megfelelő antitestek, azt már hatásosnak feltételezik – bár a hatékonyság mértékében nem lehetnek biztosak.

Ízelítő

Kezdésnek egy saját tapasztalat. Az orvostudomány olyan gyorsan reagált a vírusra, hogy a European Pharmaceutical Review honlapjának programozói sem tudták lekövetni. Az oldal már tele van COVID-19 hírekkel, de a keresőbe még nem rakták be ezt a kategóriát.

Kezdjük egy magyar vonatkozású gyógyszerrel, még ha inkább csak tünet enyhítő szerepe is lehet. Az eddig malária ellen használt hidroxi-klorokin-szulfát hatásosságának vizsgálatát koronavírusos esetekben most engedélyezte az amerikai gyógyszerfelügyelet, az FDA. Érdekesség, és talán jellemző, hogy ehhez elég volt, hogy „anekdotikus alapon” hatásosnak tűnik a szer. Ezt Magyarországon gyártják nagy tételben és az exportját most annak ellenére betiltotta a magyar kormány, hogy a tesztelése New York-i kórházakban folyik. Eközben Magyarországon még nem engedélyezett a használata COVID-19 esetén.

A FUJIFILM Favipiravir hatóanyagot tartalmazó Avigan nevű tablettáját influenza ellen már használják Japánban, most a harmadik fázisban jár a COVID-19 elleni hatásosságának vizsgálatában. Biztató, hogy a cég már elkezdte felpörgetni a gyártását, és ehhez a világ több országában keres partnereket.

A Gilead Sciences az Egyesült Királyság területén szervez két harmadik fázisú klinikai tesztet a Remdesivir nevű szélesspektrumú antivirális szerének hatását vizsgálandó. Ebből a hírből talán inkább a tesztelés megszervezésének hatékonyságát lehetne kiemelni, tesztelésre alkalmas beteg sajnos van sok.

Az előzőek a már koronavírusos betegeken segítenek. Azonban a gazdaság szempontjából a vakcinák az érdekesebbek, hiszen ezek azok, amelyektől majd mindenki nyugodtan mehet dolgozni. (Meg persze attól, ha már a vártnál sokkal többen átestek rajta és immunitást szereztek.) De ezek tesztelése érthetően lassabban zajlik, mert nem a már betegek gyógyulását kell vizsgálni, ami látványos, gyors és viszonylag jól mérhető. A vírusok elleni modern vakcinák általában nem legyengített patogént, hanem annak egy felszíni darabkáját vagy egy hasonló gén (ebben az esetben RNS) struktúrát tartalmaznak, ami a szervezetben specifikus immunválaszt vált ki, így a vakcina általi fertőződéstől nem kell tartani. Azonban ezeknél a vakcináknál előfordulhat a fertőzésfokozódás, vagyis, hogy a beoltottak kis részénél fertőződés esetén súlyosabb lefolyású betegség alakul ki. Emellett csak a klinikai vizsgálatok során derül ki, hogy a várt védettség emberben is kialakul-e, illetve milyen hosszú védettséget jelent. Így aztán a felügyelő szervek is általában óvatosak a tesztek engedélyezésével, hiszen itt nem már beteg emberekkel kísérleteznek, hanem egészségesekkel.

Kínában azért kevésbé szokott a hatóság hepciáskodása problémát jelenteni, így itt indul kilenc klinikai tesztelés ezekben a hetekben. Az Egyesült Államok is részt vesz ebben a küzdelemben és a CureVac (az SAP alapítója és a Hoffenheim futballcsapata eddig gyűlölt tulajdonosának, Dietmar Hoppnak a cége) az a német vállalat, amely Trump „tisztességtelen ajánlata” miatt vált híressé, szintén itt versenyzik. A fent említettekkel egybecseng, hogy ez azt jelenti, Kínában is még csak most toboroznak önkénteseket a fél évig tartó klinikai tesztfázisra.

Mint látjuk, a vakcinára jó esetben is egy évet kell még várni. Azonban van egy gyorsabb és veszélytelenebb módszer, hasonló hatásmechanizmussal: a fertőzésen már átesett emberek (és szerencsére ilyenből sokkal több van, mint betegből, hiszen sokan észre se veszik, hogy megfertőződtek) vérplazmájának befecskendezése. Ugyan kisebb védelmet nyújt, mint egy kikísérletezett vakcina, valószínűleg csak a fertőzés kezdeti szakaszában alkalmazva kellően hatékony és kellő számú, a fertőzésen már bizonyítottan átesett és plazma adására alkalmas önkéntesre van szükség, azonban összehasonlíthatatlanul gyorsabban lehet bevetni, hiszen inkább logisztikai kihívás, kevésbé orvostani.

És végül, ami szintén gyorsan jöhet és a gazdaságon is sokat segíthet, azok az antitest tesztek, amelyek a már megszerzett védettséget mutatják ki. Itt is rákapcsolt a tudomány, az FDA most hagyta jóvá az elsőt, de Dél-Koreában is már küszöbön van a megbízható teszt.

Számomra két tanulság van mindebből. Az egyik, hogy remélhetőleg a világ Trumpjai is levonják majd idővel azt a következtetést, hogy igazából teljesen mindegy, melyik országban, milyen nyelven beszélő tudósok találják a legjobb megoldást, az egész világ profitál belőle. A másik, hogy elmondhatjuk, az orvostudomány soha nem látott elánnal üldözi a vírust és talán azt is, hogy ez egy óriási előny a 100 évvel ezelőtti spanyolnáthához képest.

Lesz élet a vírus után!

A cikk megírásában egy gyógyszerészetben jártas ismerősöm segédkezett, köszönet érte