Befektetési jegyek

A kamatkiadások csökkenésével mind kevésbé ösztönöz megtakarításra a jelenlegi személyi jövedelemadó (szja) törvényben előírt bonyolult adókedvezmény, a kormány által elfogadott adókoncepció szerint mégsem változtatnának rajta. A fenntartani javasolt szabályozás a tőkeszámlán nyilvántartott éves befektetési állomány átlagos növekményét jutalmazza: annak 30 százaléka írható le az adóból. Ugyanígy növeli viszont az adót, ha a befektetési átlagállomány az előző évihez képest csökken. Magyarán: a megtakarítás idejére csupán kamatmentes hitel jár, az adómegtakarítás tehát a 30 százalék adókedvezmény kamatával – jelenleg 7-8 százalékkal – egyenértékű.

Mivel 1995 óta már mindenféle befektetésijegy-vásárlás után igénybe vehető adókedvezmény, annak lemorzsolódása az előre meghatározott lejáratú zárt végű alapok által kibocsátott jegyeket egyaránt érinti. Közülük aszerint érdemes választani, hogy a befektetők milyen hozamra számítanak, illetve hogy milyen gyorsan akarnak hozzáférni a pénzükhöz. A leglikvidebbek a nyílt végű alapok jegyei zárt végű társaik kezelőinek ugyanis nincs napi árjegyzési kötelezettségük, ám akad közöttük is olyan, például a CA növekedési, amelyre kibocsátója ezt mégis vállalja. Ha tulajdonosának mégis pénzre van szüksége, eladhatja a papírját a Budapesti Értéktőzsdén vagy valamelyik brókercégnek. (A befektetési alapokról szóló törvény szerint valamennyi zárt alapnak kezdeményeznie kell a tőzsdei bevezetést, ám ez némelyik kisebb alapnak, például a Concorde ’97-nek nem sikerült.)

Az értékesítés persze nagyon rossz üzlet, ha 1995 előtti régi típusú adókedvezményt vett igénybe tulajdonosa, és még nem telt le három év – ekkor ugyanis kamatostul kell visszafizetni az annak idején igénybe vett adókedvezményt. Régebben a zárt végű alapok értékesítési forgalma emiatt meglehetősen szerény volt. Így azután, aki mégis kénytelen volt megválni papírjaitól, csak rendkívül nyomott áron tehette, vagyis a szemfüles vásárló nagyon jól járhatott. Talán ezért is nőtt meg mára a venni szándékozók köre, a keresleti piac pedig a fontosabb papíroknál a nettó eszközértéktől csak 1-2 százalékkal elmaradó szintre hozta föl az árakat, növelve ezzel a befektetők biztonságát.

A zárt végű befektetési alapok elméletileg valamivel több hozamra képesek, mint a nyílt végűek, ez utóbbiak ugyanis kénytelenek forrásaik egy részét azonnal mozgósítható, emiatt azonban kevésbé fialó formában – például bankbetétben – tartani.

Ám a gazdaságos üzemnagyságot elért alapok közül az elmúlt fél évben nyílt végűek is teljesíteni tudták az államkötvények – a banki megtakarításokat rendszerint meghaladó – hozamát, a zárt végűek pedig még nagyobb értéknövekedést könyvelhettek el az adókedvezmény nélkül is.

Fatér Gyula a Befektetési Alapkezelő Magyarországi Szövetségének elnöke úgy véli, hogy a zárt végű alapok 1-2 százalékos előnye – a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően – Magyarországon is tetten érhető, persze csak akkor, ha egyéb tekintetben hasonló nyílt és zárt alapokat vehetnek egybe. Éles különbséget lehet tenni ugyanis a kizárólag államkötvényekbe fektető és a vegyes – vagyis vállalati részvényeket is vásárló – alapok között. Az utóbbiak többet kockáztatnak, ám többet is nyerhetnek, különösen az olyan időkben, amilyen a Budapest Értéktőzsde utolsó fél éve volt, amikor a BUX-ra keresztelt tőzsdeindex a korábbi szintnek körülbelül a kétszeresére nőtt. Nem véletlen tehát, hogy ez alatt az időszak alatt a vegyes zárt alapok egy évre vetítve 23-70, a kötvényesek pedig csak 19-36 százalékos gyarapodást értek el.

Nagy a szóródás az egyes kategóriákon belül is. A szervezési és működtetési költségek ugyanis az alapokat terhelik, és szinte függetlenek a kezelt vagyon nagyságától. Elemzők szerint a 0,5–1 milliárd forint alatti alapok emiatt nehezen válhatnak versenyképessé, miközben nehézkes lehet a 10 milliárd forint fölötti elefántok mozgása is. A közös kezelőnél lévő alapok költségei persze megoszlanak, így valójában inkább az alapkezelők nagysága dönt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentősebb pénzek összegyűjtése csak azoknak az alapoknak sikerülhet, amelyek országos értékesítési hálózattal rendelkeznek. Nem véletlen, hogy az 1992 végén összesen 89 százalékos piaci részesedésű három alapkezelő – a Budapest Alapkezelő Rt., az Europool Befektetési Alapkezelő Kft. és a CA Értékpapír-befektetési Alapkezelő Kft. – mellé csak a banki hátterű OTP Befektetési Alapkezelő Rt. és részben a K&H Befektetési Alapkezelő Kft. tudott felzárkózni.

Zárt végű befektetési alapok tájékoztató jellegű adatai

Befektetési alapBefektetési alap-kezelő társaságLejáratNettó eszközérték június utolsó hetébenSzámított hozamUtolsó tőzsdei kötésnapja/árfolyam
Kötvényalapok       
Alapok A*GiroCredit1997.01.01.2 76410 86231,01996.07.02.10 750
Alapok B*GiroCredit1997.01.01.2 76418 69431,01996.07.02.18 600
AranytallérQuaestor1997.01.01.83911 30727,41996.07.01.10 450
BonusInvestor-MKB1997.01.01.1 75611 63031,21996.04.04.11 100
Buda ÁllampapírBuda Portfolio1997.01.01.11611 50734,11996.06.23.10 000
Budapest II. A*Budapest1997.01.01.2 52111 58228,91996.05.09.10 550
Budapest II. AA* és B*Budapest1997.01.01.2 52119 23928,91996.03.2616 350
CACA Értékpapír1997.03.20.2 07311 90834,31996.07.03.11 750
CityCity Plusz1997.01.01.11210 25426,91996.06.26.12 800
City II.City Plusz1998.01.15.17914 36226,1
CívisBudapest1998.01.02.13 08714 05421,5
HorizontEuropool1997.12.31.3908 02119,2
K&HK&H1998.12.31.1831 060
MillenniumTrust1997.01.01.1 43617 36230,81996.05.16.15 150
Millennium III.Trust1997.12.31.25711 86134,21996.06.19.10 000
OTP I.OTP1997.01.01.2 89811 99631,1
OTP II.OTP1998.01.01.5 60612 11432,11995.08.15.11 000
Piaszter 68CA Értékpapír2066.12.20.1 47017 29719,6
ProfitK&H1997.01.31.1 37311 58728,3
Profit PluszK&H1998.01.31.9546 19734,51995.12.04.5 300
Tallér ÉrtékpapírQuaestor1997.01.01.74110 10017,61996.06.26.9 300
VEGYES ALAPOK       
Bonus részvényInvestor-KMB1999.12.31.13513 39723,2
Budapest III.Budapest1998.01.02.1 37812 57041,21996.06.07.11 050
CA növekedésiCA1998.01.01.5991 81469,31996.07.02.1 810
Concorde 97Concorde1997.12.31.26516215758,9
DanubiaEuropool1998.01.01.1587350,91996.06.04.72
Duna tőzsdeiDunainvest1998.02.28.11511 49929,01996.06.28.10 842
Millenium II.Trust1998.01.01.120114 50627,51996.06.13.100 000
OTP III.OTP1998.01.01.19217 25553,7

Forrás: HVG – 1996. július 13.