Bitcoin után longevity. Lufik vagy a nagyon hosszú élet titkai?

Százmilliárd dolláros nagyságrendben ömlik pénz világszerte az úgynevezett longevity ágazatokba, az egészséges, fiatalos emberi élet jelentős mértékű meghosszabbítását célzó, alapvetően biotechnológiai innovációkra szakosodott startupokba, kutatóműhelyekbe. A longevity „láz” egyik világközpontja Svájc. Az ország, ahol Európán belül a kriptovalutáknak rendkívüli jövőt prognosztizáló legtöbb befektető is megtalálható.  Mindkét terület nemzetközi elismertségnek örvendő szaktekintélye a svájci Tobias Reichmuth. Az általa kezelt alapokban ténylegesen összefonódik a bio és a kripto technológia.

Zentai Péter: Félig provokálni akarom kérdésemmel, de félig komolyan is felvetődik bennem, hogy vajon a fiatalabb befektetői generáció éllovasai, akikhez Ön is tartozik, vajon nem csupán megvezetni akarják a tőzsdéseket? Bedobnak egy, az értelmes, nyitott, gondolkodó emberek százmillióinak fantáziáját erősen megmozgató témát, például a kriptovaluta komplexumot. Aztán éppen az Önök révén, mert rendkívüli széles körben hallgatnak Magukra, elkezd felfújódni egy hatalmas lufi. 

Most, hogy beszélünk, egy másik lufiszerűség van felfúvódóban, amely mögött az húzódik meg, hogy Önök a közeljövő realitásaként „adják el”, hogy az ember száz-kétszáz évig simán elélhet… A biztos azonban az, hogy ebből némelyek rendkívüli mértékben meg fognak gazdagodni, és ehhez nem kell száz évig élniük…

Tobias Reichmuth: Alaptalan és mindent egybevetve, butaság a gondolatmenete. A kriptopénz mániának nevezett folyamat önmagáért beszél. Olyan nincs, hogy egy lufi ennyi ideig tudjon fúvódni egy egyre gyorsuló fejlődésben lévő, egy permanens technológiai forradalmat produkáló világban. Egészen szűk megközelítésben – most, midőn egy sor globális pénzügyi, gazdasági, járványügyi, geopolitikai probléma összesítéséből komoly infláció fenyegeti, nem kizárhatóan hosszasan, a világgazdaságot – az arany mellett a bitcoin és társai az egyedüli biztos eszközök, amelyek garantálni képesek megtakarításaink értékállóságát.

Az úgynevezett longevity (hosszú élet, hosszított, egészséges jó élet) befektetési tematikáját illetően pedig nem lehet lufi ez a terület, mert a biotechnológiában, illetve a biotechnológia és a mesterséges intelligencia objektív, bizonyított, tényszerűen gyorsuló ütemű fejlődése mögött éppen az ember azon törekvése húzódik meg, hogy élete, az egész földi élet minősége javuljon. A tőkepiacok, különösen az újdonsült főszereplői jellegzetesen és természetszerűleg törnek előre azokkal a témákkal, amelyek célja, hogy egészségesebb legyen az ember, hogy ne gyötörjék betegségek és a halált okozó betegségeket ki lehessen iktatni a világból. Merthogy igenis ki lehet iktatni őket. És, hogy ne váljék szenvedéssé az öregedés, sőt, hogy az ember egyre tovább élhessen.

Amire nincs felkészülve egyetlen társadalom sem. Túlnépesedést okozna, ha ez megvalósulna. Totális káoszba fordulhatnak a dolgok, ha az emberek többsége száz évig élne…

Annál is tovább. A tudomány, a technológia fejlődése mindig hordoz magában társadalmi, politikai kihívásokat. Ez szintén gyorsuló globális folyamat, aminek eredményeként nemcsak a természet és műszaki, hanem a társadalomtudományok is beépülnek a technológiai forradalmakba, másik oldalról pedig a technológiák a társadalmi közélet, a politika, a média szerves részeseivé válnak.

Minél világosabbá válik, hogy hosszabbodni fog az emberi élet, annál inkább praktikusan sürgetővé válik az egészségügyi ellátási, társadalombiztosítási, munkaerőpiaci reformok felgyorsítása.

Az időskorúak ellátását biztosítani hivatott rendszereket – az élethosszítást szolgáló tudományos áttörések nélkül is – összeomlás fenyegeti, mégpedig a nagyon közeli időben. Az „longevity” körüli tudományos, technológiai fejlődés felgyorsítja egy egészen összetett drámai társadalmi probléma megoldását célzó folyamatot.

Nos, a kutatások ebbe az irányba tolódnak. A szükséges pénzügyi hátteret pedig – mint minden áttörés esetében – a befektetők biztosítják.

Kérdésére visszatérve: komoly, gondolkodó ember nem feltételezheti, hogy a világ vezető tudományos műhelyeiben, a reál tudományokra fókuszáló egyetemein, a Harvardon, itt Svájcban, vagy Oxfordban „lufi” témákra hoznak létre tanszékeket.

Szuper gazdagok vágyálmaiból is össze lehet hozni tanszékeket… Ha adnak rá pénzt, akkor miért is ne? Olvasom, hogy Michael Bloomberg teljesen komolyan gondolja, hogy százhúsz évig élhet. És igenis, megengedheti magának, hogy – valójában csupán vágyálma – megvalósulása érdekében dollár milliárdokat nyomjon ilyesfajta kutatásokba…

Ez abszolút téves megközelítés. Nem vitatkozhatunk persze azzal, hogy az idősebb, nagyon gazdag befektetőket e téren az is aktivizálhatja, hogy szeretnék megérni, hogy nem öregednek tovább, sőt akár meg is fiatalodnak.  Az igazán aktívak azonban e területeken a fiatalabb befektetők. Ugyanis eleve jobban értik a longevityhez kapcsolódó technológiai, kutatási fejleményeket.

Ön elhiszi, hogy visszafordítható az idő kereke?

Ezt a kérdést nem lehet hit alapon kezelni. A tudományos fejlődésbe vetett bizalomról beszélhetünk legfeljebb ebben az összefüggésben. A kutatások jelenlegi szintje, az elért és a szinte bizonyosan várható eredmények biotechnológiában, neurótudományokban, AI-ban, megelőlegezik a bizalom erősödését.

Egereknél sikerült ötven százalékos élettartam hosszabbítást elérni. Embereknél elképesztően komoly eredmények mutathatóak fel alapvető halálozási okok háttérbe szorításánál. Például a Metformin nevű szer egyrészt megsemmisíteni képesnek mutatkozik nem csupán a diabéteszt, nemcsak visszaszorítja, megsemmisíti a meglévő cukorbetegséget, hanem ezen tudásával egyúttal élethosszabbítónak is tűnik.

A génkutatáson belül izolálni tudják a sejtleépülések okozóit, miáltal a tudomány „be tudja lőni” azokat a sejteket, amelyek az öregedésért felelősek. Ez az áttörés jelentőséggel bíró procedúra az e célra fejlesztett, algoritmusok mentén történik. Egyre rafináltabb algoritmusokat dolgoznak ki. Az „öregedésért felelős sejtek” cseréje, lecserélése tényszerűen megvalósítható.

A biotechnológia, az AI, a mesterséges intelligencia ezen a területen fonódik össze a legintenzívebben, és maga után húzza összefonódást minden más természet és modern műszaki tudomány között.

Ezeket a folyamatokat közvetlenül vagy közvetve az emberi élet meghosszabbításáért folytatott küzdelem vezérli, legalábbis részben ez ad lökést nekik.

És a pénzkeresési vágy…

Ami önmagában véve – ha a kutatásokba fordul e vágy tárgya: a pénz – a legkevésbé sem baj. És, ha az egészségben leélhető élet jelentősen meghosszabbodik – merthogy reálissá válik lassan, hogy az ember 120-150 éves koráig éljen, s az ehhez szükséges legkülönbözőbb ellátási, életmódbeli, feltételeket ugyancsak profitorientált befektetések fogják megteremteni – akkor nem túl nagy ár, hogy egyes befektetők, sőt akár kisbefektetők milliói, jól fognak járni anyagilag.

Kétségtelen, hogy az öregedést, ha úgy tetszik: „az idő megállítását” szolgáló kutatásokat, tudományos áttörések elérését célzó vállalkozásokat valóban ugyanúgy kezdik „hypolni” a tőkepiacok, ahogy a bitcoint.

Csakhogy a „hypolás” a legkevésbé sem a lényegi összekötő kapocs köztük. A lényeg, hogy mindkét esetben – meghatározóan – a világ és azon belül az Ember életének jobbá, szabadabbá, komfortosabbá, hosszabbá és fenntarthatóbbá tétele a cél.

Még akkor is, ha ennek nincsenek tudatában némelyek, akik csak a pénz keresési lehetőséget keresik mindkettőben. Az ő büntetésük a rettegés. Attól, hogy egész mögött összeesküvéseket és kipukkanni készülő pénzügyi lufikat vélnek látni.

Rosszul látják, tévedésben élnek.