Már csak 5 évünk maradt 2050-ig

Bár a legnagyobb tőzsdei kibocsátók kommunikációja alapján megnyugtathatnánk magunkat: hatalmas erőfeszítéseket tesznek a világ óriásai a klímavédelemért. A tények nem ezt igazolják. A leginkább szem előtt lévő kilencezres élboly tőzsdei cég alig harmada tűzött ki károsanyag-kibocsátási célokat, és mindössze 15 százalékuk kötelezte el magát a klímasemlegesség irányába. Pedig nem kellene nagy vállalásokat tenniük. Ha évi 10 százalékos mérséklést azonnal végrehajtanának, az egész világnak 2050-ig lenne ideje a felkészülésre.

Az MSCI[1] nyomon követi 9000 tőzsdén jegyzet vállalat károsanyag-kibocsátási (nettó zéró) céljait és azok teljesítését. A közelmúltban kiadott elemzésük alapján arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi trendek nem teszik lehetővé, hogy ezek a tőzsdei cégek ténylegesen le is csökkentsék a kibocsátásukat a 2015-ös Párizsi Megállapodásban kitűzött maximum 2 °C-os hőmérséklet emelkedési céllal harmonizáltan.

A vizsgált vállalatok kibocsátási szintje még mindig a 2013-as szintnek felel meg a kutatás szerint, annak ellenére, hogy a kommunikáció nagy erőkkel a klímaváltozás hatásainak kivédése irányába mutat. Az MSCI ACWI Index[2] vállalatainak csak körülbelül a harmada fogalmazott meg a kibocsátás csökkentésére irányuló célokat, és mindössze 15 százalék kötelezte el magát a kibocsátás teljes kiküszöbölésére.

Az MSCI által számított Net Zero Tracker[3] júliusi adatai alapján, a tőzsdén jegyzett vállalatoknak tulajdonítható, a 1,5 °C-os cél eléréséig kiszabható szénköltségvetésből már csak 5 év 8 hónapnyi tartalék van, a 2 °C-os cél teljesítéséhez pedig 21 év és 5 hónap áll rendelkezésre, ha nem változtatnak működésükön.

Az MSCI által figyelt, tőzsdén jegyzett cégek a globális kibocsátásból jelentős részt vállalnak, így csökkentési célokból is arányosan sok jut nekik. Annak érdekében, hogy a hőmérséklet emelkedése a Párizsi Egyezményben meghatározott célok szerint teljesüljön, ezek a cégek már csak a fent leírt maximum 21 évig működhetnek nettó kibocsátóként – úgy tehát, hogy növelik a légkörben halmozódó üvegházhatású gázok mennyiségét. Ennyi idő maradt működésük károsanyag-kibocsátás mentessé tételére.

Az MSCI becslései alapján viszont, ha mostantól minden cég évi 10 százalékkal csökkentené a kibocsátását, akkor 2050-ig maradna időnk arra, hogy a mindennapi élet átalakításával ne kerüljön veszélybe a 1,5 °C-os felmelegedési cél.

A kutatások természetesen nem csak a tőzsdén jegyzett cégek saját működési felelősségéről szólnak. Az ezeket a társaságokat támogató befektetők szerepe is kiemelten fontos kérdés. Egyrészt a befektetői közösség a klímaváltozásban már felfedezte a kockázatokat. Ezeket valamilyen módon kezelni kell, más befektetési kockázatokhoz hasonlóan. Másrészt a klímavédelemmel foglalkozó szervezetek a befektetőkben kezdeményezőket látnak. Olyan szereplőket tehát, akik tevékenysége aktívan alakíthatja az előttünk álló folyamatokat.

Egy idén áprilisban napvilágot látott átfogó, globális kutatás, amely a hedge fund menedzserek körében zajlott, összességében még nem mutat egyöntetű érdeklődést az ESG[4] befektetések irányába.

Európa a világ többi részéhez képest élenjárónak számít a zöld és fenntartható befektetések tekintetében, globális viszonylatban azonban még nem jellemző ez a fajta gondolkodás a befektetőkre. Ennek természetesen több oka is van. Egyrészt sok más, a világ működésére hatással bíró szereplőhöz hasonlóan a tőkepiac meghatározó szereplőin is nehezen uralkodik el a klímaváltozástól való félelem. A meggyőződés hiánya, és az időben távolinak tűnő következmények miatt a fenntartható befektetések filozófiája nehezen, nem mindenhol nyer teret.

Másrészt azoknak a befektetőknek sincs könnyű dolga, akik elkötelezettek a klímaváltozás elleni küzdelemben. A befektetési eszközök tekintetében ugyanis nehéz eldönteni, hogy mi számít valóban zöldnek és fenntarthatónak. Az egyes eszközosztályok közül a részvényeknél már gyűlik az információ, sőt, Európában már az SFDR[5] szabályozás segíti a transzparencia megteremtését.

Az átláthatóság azonban önmagában nem oldja meg a vitás kérdéseket: a fenntarthatóság értékelését célzó különböző ESG pontszámok jelentős szórást mutatnak, az értékelést végző cégek módszertana pedig nagy mértékben eltér.

Az alábbi ábra is ezt a problémát szemlélteti: hogy lehet az, hogy a világ legnagyobb, legtranszparensebb, az ESG riportokra legtöbbet költő, nagy fenntarthatósági részlegeket fenntartó cégeinek az ESG pontszámai ilyen nagy eltéréseket mutatnak? Egyértelműen látható: itt még hosszú út áll előttünk, mire a minősítéseknél is használhatóak lesznek ezek az értékek. Harmonizálni kell a módszertanokat.

További érdekesség, hogy az értékesebb (a nagyobb kapitalizációval rendelkező) cégek szabályszerűen magasabb ESG pontszámot érdemelnek ki a minősítő cégektől. Ez az állapot is torzításra hívja fel a figyelmet: az a cég tud transzparens lenni, sok tényezőt mérni és bemutatni, amelynek van erre pénze és megfelelő mérete ahhoz, hogy ilyen területen is foglalkoztasson embereket.

Az is fontos szempont az említettek mellett, hogy egy befektetési alap nem csak részvényekből áll. A többi eszközosztályra vonatkozóan pedig még kevés információ áll a befektetők rendelkezésére ahhoz, hogy megfelelő módon felmérhessék a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat.

Ha pedig ez nem lenne elég, a döntést az is nehezíti, hogy a befektetési célul szolgáló vállalatok által megírt fenntarthatósági riportok, zöld projektek és támogató tevékenységek sok esetben inkább csak jól hangzanak. Végeredményükben az ezekben szereplő programok nem szolgálják a Párizsi Egyezményben megfogalmazott célokat.

Egyértelmű a konklúzió: nagy bajban vagyunk. Az ESG sok esetben csak egy marketing eszköz, a vállalások nem elegendőek a globális célok eléréséhez, és a cégek által közzétett információ nem mindig alkalmasa arra, hogy a befektetők megfelelően fel tudják mérni a fenntarthatósági kockázatokat és hatásokat a jövőre nézve. A befektetői társadalom irányába támasztott nagy elvárások és az információhiányos állapot pedig nehéz helyzetbe hozza azokat a befektetőket, akik tenni is szereznének az ügy érdekében.


[1] Amerikai pénzügyi cég, tevékenységi körébe tartoznak a különböző részvény- és kötvényindexek számítása, valamint portfólióelemzési és ESG adatszolgáltatási termékek fejlesztése és értékesítése.

[2] Globális részvényindex a célja, hogy lefedje a globális részvénypiacok teljesítményét mind a nagy és közepes/kis vállalatokat figyelembe véve, 23 fejlett és 27 fejlődő országot érintve.

[3] A Net Zero Tracker a tőzsdén jegyzett vállalati univerzum nettó zéró vállalásait, azok teljesítését, és ezekkel összhangban a 2 °C-os felmelegedési célra való átállásig hátralévő maximális időt számszerűsíti.

[4] Az Enivronmental (köenyezeti), Social (társadalmi) és Governance (vállalatirányítási) szavak rövidítés, mely tényezők az egyes befektetések és gazdasági tevékenységek fenntarthatósági és etikai hatásait hivatottak mérni.

[5] Sustainable Finance Disclosure Regulation, amely a pénzügyi piaci szereplők számára szabályozza az ESG-vel kapcsolatos közzétételek mélységét és mennyiségét. Célja, hogy egységesítse a fenntarthatósági célokkal rendelkező befektetési termékek definícióját, és transzparensebbé tegye a befektetési piacnak ezt a szeletét.