Chris Hadfield: Az Apollo gyilkosságok (The Apollo Murders)

Megjelent angolul Chris Hadfield ezredesnek, kanadai űrhajósnak a múlt században, a történet szerint 1973-ban, a Hold felszínén játszódó kémregénye.

Hadfield ezredes a legismertebb élő űrhajós (leszámítva a milliárdos-űrhajósokat), aki háromszor is járt az űrben, kétszer az Űrsiklóval, egyszer pedig a Szajúz űrhajóval utazott, előbb 1995-ben a Mir, majd később a Nemzetközi Űrállomáshoz. Összesen hat hónapot töltött a világűrben, ezalatt két űrsétán vett részt. (Az űrséta csak nevében séta, ilyenkor valamilyen belülről el nem végezhető munkát végeznek el az űrállomáson…)

Az űrhajósok közül is kiemelkedő ismertségét annak köszönheti, hogy 2013-ban, amikor a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka volt, elénekelte David Bowie 1969-ben íródott Space Oddity című számát, és az erről készült videó megosztását azóta már több mint 50 millióan látták. A közösségi média számos felületén aktív, már írt könyvet a tapasztalatairól („Egy űrhajós tanácsai Földlakóknak”), és számos, az űrt és az űrkutatást népszerűsítő műsor rendszeres szereplője. Legutóbb azzal került újra az érdeklődés középpontjába, hogy a pandémiát az űrutazáshoz hasonlította a bezártság, az elszigeteltség, a külvilág felől leselkedő veszélyek és a bizonytalan jövő miatt, és saját űrhajós tapasztalatainak megosztásával segített sokaknak megküzdeni ezekkel a kihívásokkal.

A most megjelent regény „Az Apollo gyilkosságok” címet viseli. Az előzetes szerint egy alternatív történelemben játszódik, amikor 1973-ban a szovjetek és az amerikaiak egyszerre vannak a Holdon. A történet szerint (a valóságban törölt) Apollo-18 egy katonai küldetés a Holdon, és a szovjetek sikerrel fellőtték a szintén katonai Almaz űrállomásukat. Szerepel benne titkos megbízatás, szabotázs és gyilkos űrhajós, vagyis minden, ami egy kémregényhez szükséges.

A szerző maga mondta el egy interjúban, hogy a könyv eredetileg sokkal hosszabb volt. A szerkesztői munka segített 480 oldalra redukálni a méretét, mivel Hadfield sokkal több mindenről akart írni. A könyvről megjelent kritikák kiemelik, hogy számos olyan technikai részlet is szerepel a könyvben, amik elsőre furcsának tűnnek, azonban egy olyan szerző tollából, aki maga is megjárta az űrt, már hitelesen csengenek.

A könyv egy kitalált történet, kitalált szereplőkkel, mivel a szerző senkit nem akart rossz fényben feltüntetni. Bár a történet fiktív, és soha nem történt meg, de minden részlete technikailag lehetséges, és akár így is történhetett volna. Több kritikus is dicsérte, hogy bár egy szerző első könyve és egy jól megírt, kerek történet, mégis nyitva hagyja a későbbi folytatás lehetőségét. Üdv az Apollo Univerzumban!