Csehország a legstabilabb visegrádi ország?

A Nyugat-Európához földrajzilag és fejlettségben is legközelebb álló Csehország immár harmadik éve ért el egyedüliként szufficites költségvetést a V4 országok közül. Európa egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátájával gyakorlatilag elérték a teljes foglalkoztatottságot, az utóbbi években be is indult egy gyorsuló ütemű béremelkedés. A bankrendszerük jól kapitalizált és stabilan profitábilis, az ország államadóssága csökkenő tendenciát mutat úgy, hogy a válság után sem volt magas szinten. A jelentős fiskális tér miatt a V4 országok közül Csehország a legfelkészültebb egy esetleges gazdasági lassulásra, ugyanakkor az ő kereskedelmi mérlegük is érzékeny az autóiparra és a globális kereskedelemre, valamint a további növekedést veszélyezteti a kapacitások szűkössége.

v4

Forrás: IMF

Az utóbbi években a GDP növekedés az erős belső fogyasztásra és a beáramló külföldi tőkére épült. A pozitív kereskedelmi mérleg csak tovább javította a statisztikákat 2017-ig. Ez 2018-ban megváltozott a lakosság robusztus fogyasztása által megnövekedett importnak köszönhetően, és tovább romolhat a fő exportpiacok gyengélkedése esetén. Egy német recesszió súlyos kárt tudna okozni a cseheknek, tekintve, hogy a bruttó exportjuk a GDP 80 százalékát teszi ki és fő kereskedelmi partnerük a jelenleg gyengélkedő bajor gazdaság.

Mivel államadósságuk túlnyomó része cseh koronában áll fenn, ezért deviza kockázatot alig futnak, ráadásul ezt a kockázatot tovább mérsékli a lakosság kezében lévő devizabetétek magas aránya. Az IMF előrejelzése szerint elsősorban a devizaadósság lesz kezelve, és lassú, de fenntartható módon fogják csökkenteni a teljes államadósságot. Ettől függetlenül a nominális értelemben vett adósság abszolút értékben növekedhet, mert a modern gazdaságok nem visszafizetik a felvett hiteleket hanem „kinövik” azokat, a GDP folyamatos növekedésével.

Szlovák GDP

Forrás: IMF

A romló demográfia ellenére stagnál a népességszám a pozitív nettó migráció miatt. A termelékenységi hátrányukat az EU átlaggal szemben folyamatosan dolgozzák le 2012 óta. Már harmadik éve nőnek a nominális bérek és stabilan az 5 százalék feletti tartományban mozognak. Fenntarthatónak gondolhatjuk a lakossági életszínvonal emelkedést amiatt, hogy termelékenység növekedéssel társult a bérnövekedés, mert így nem veszített a versenyképességéből a gazdaság a munkaerő drágulásával párhuzamosan. Elemzések szerint azonban a 2019-es 8-10 százalékos béremelkedés már túlszárnyalja a termelékenységnövekedést, így az előbb említett állítás az elkövetkező évekre már nem áll fenn, és az ország a túlfűtöttség jeleit mutathatja. A növekedő bérek eddig a cseheknél sem vezettek elszálló inflációhoz és a jegybank által megcélzott határt csak minimálisan lépte át a maginfláció.

Forrás: Eurostat

Hiába nőtt a munkavállalók termelékenysége az utóbbi években, a kutatásfejlesztéssel kapcsolatos beruházások elmaradtak az EU átlagától. Ezt orvosolandó, a kormány egy 11 éves innovációs stratégiai programot hirdetett, ebben szerepel a jelenlegi munkavállalók továbbképzése is annak érdekében, hogy magasabb hozzáadott értéket tudjanak előállítani. A felnőttoktatásban résztvevők számát szeretnék az EU átlag fölé emelni, ezért a rekordalacsony munkanélküliség idején a munkahelyteremtésre szánt összegekből fognak átcsoportosítani továbbképzési programokra.

oktatás

Forrás: Eurostat

A háztartások jövedelemhez viszonyított eladósodottsága nem mutatja egyelőre a hitelezés túlfűtöttségének jeleit. Az elszálló ingatlanárakkal azonban ők is küzdenek, főként a főváros és nagyvárosok környékén növekedtek kimagaslóan a négyzetméterárak. A magasabb ingatlanárakat kénytelenek nagyobb összegű jelzáloghitelek felvételével kompenzálni a lakosok, de többségük hajlandó felárat fizetni a kockázatkerülésért. A csehek túlnyomó része nem kíván kamatkockázatot futni a jelzáloghitelével, ezt magyarázza a drágább, de egy éven túl kamatfixált új-lakáshitelek magas aránya. Még így is körülbelül minden tizedik új jelzáloghitel változó kamatozással indul, ez az infláció felpörgésével és a kamatok emelkedésével a jelzáloghitelek törlesztőrészletének emelkedésével fog járni. A jegybank makroprudenciális eszközökkel igyekszik a lakosságot megóvni a túlzott hitelfelvételtől, tehát a hitelfelvételi kondíciók szigorításával próbálja csökkenteni a kockázatokat. A kamatok emelkedése és a jegybank által bevezetett kondíciók szigorítása már 2020-ban is éreztetheti a hatását és általuk lassulhat a hitelezés a gazdaságban.

szlovák gazdaság

Forrás: Eurostat

Az utóbbi években költségvetési többlettel gazdálkodó ország alacsony államadósságának köszönhetően jelentős térrel rendelkezik fiskális lazítási programok kivitelezéséhez. Így akár külső sokkok idején is lesz lehetőségük stimulálni a gazdaságot és élénkíteni a fogyasztást, a beruházásokat. A cseh gazdaságról elmondható, hogy a legfelkészültebben néz szembe a jövőbeli gazdasági kihívásokkal a visegrádi négyek közül.