Deviza
jan.
1
2020

Deviza jelentése, devizaárfolyam, devizahitel

A deviza jelentése

A deviza jelentése röviden pénzhelyettesítő eszköz. Olyan elszámolásra alkalmas pénzpiaci eszközök tartoznak ide, amelyek hivatalosan nem számítanak az adott ország vagy régió törvényben szabályozott fizetőeszközének. Leggyakoribb formái a külföldi pénznemek vagy a számlapénz.

valuta, deviza

Miután a hivatalos fizetőeszköz majdnem minden országban más – a közös valutarendszerek és monetáris övezetek kivételével – a deviza fogalmába tartozó eszközök országonként változhatnak. Például Magyarországon az amerikai dollár devizának minősül, hiszen nem hivatalos pénznem, azonban az Egyesült Államokban az amerikai dollár nem tartozik a devizák fogalmába, miután ott a dollár törvényes fizetőeszköz.

A modern bankrendszer biztosítja számunkra a devizák másik nagy csoportját, a számlapénzt. Itt olyan kereskedelmi bankok által kibocsátott betétekre vagy más tartozást megtestesítő banki termékre kell elsősorban gondolnunk, amelyet használhatunk fizetésre is. Legelterjedtebb formája a folyószámla vagy látra szóló betét, amely a bankkártyás fizetések legnagyobb részének fedezetéül szolgál. Banki átutaláskat vagy bankkártyás fizetés esetében a szó szoros értelmében nem pénzt, hanem a bankunk felénk fennálló tartozását ruházzuk át az átutalás címzettjének.

A készpénzes tranzakciók visszaszorulásával egyre nagyobb hangsúly kerül a devizatranzakciókra a gazdaságokban. A pénzügyi startupok és új fizetési rendszerek előretörésével a devizapiacok új szereplőkkel és csatornákkal bővültek. Felhasználóként érdemes emlékeznünk, hogy itt csupán pénzhelyettesítő termékekről és szolgáltatásokról beszélünk, azok kényelmi funkciójával és kockázataival együtt.

Devizaárfolyam

Míg a számlapénz esetében az általános gyakorlat szerint egy az egyhez válthatjuk devizánkat valutává, addig a külföldi devizák esetében lebegő árfolyamokkal, valamint vételi és eladási oldallal kell számolnunk az egyes tranzakcióknál.

A legtöbb deviza árfolyama ma már lebegő árfolyam, azaz nincs hozzákötve egy adott termék vagy más deviza árfolyamához. Természetesen még mindig léteznek kivételek, úgynevezett kötött devizaárfolyamok, ahol az átváltás két deviza között fix arányokkal történik.

Mindkét devizaárfolyam esetében szembesülnünk kell vételi és eladási oldallal is. Ennek egyszerű megértéséhez érdemes látnunk, hogy a külföldi pénznemek, mint például az euró vagy az amerikai dollár, csupán (pénzhelyettesítő) termékek. Épp úgy kereskedhetőek, mint bármely más nem pénzügyi termék. Ennek megfelelően a pénzváltók és kereskedelmi bankok, mint minden vállalkozás saját tevékenységén belül, olcsón veszi és drágábban adja az adott terméket. Ennek megfelelően a vételi (ahol bankunk megveszi tőlünk az adott terméket, illetve devizát) alacsonyabb, míg az eladási (amennyiért bankunk eladja nekünk az adott terméket) magasabb devizaárfolyamot jelent. A mindenkori pontos vételi és eladási devizaárfolyamokat bankközi középárfolyamok határozzák meg.

Devizahitel

Devizahitel alatt olyan kölcsönöket értünk, ahol a felvett kölcsön összege külföldi devizában történik. Ennek megfelelően a hazai és külföldi fizetőeszköz közötti devizaárfolyam hatással van fennmaradó tartozásunk összegére.

1.000 dolláros devizahitel esetén, amennyiben 300 USD/HUF árfolyamon folyósították számunkra devizahitelünket, a felvett összeg 300.000,- forint. Amennyiben még az első törlesztőrészlet előtt gazdasági sokk hatására az árfolyam 330 USD/HUF magasságába mozdul el, úgy deviza tartozásunk továbbra is 1.000 dollár, forintban számolva azonban devizahitel tartozásunk már 330.000,- forintra rúg.

Forrás