Diákhitel kicsit másképp

A fejlett nyugati országokban hatalmas összeget igényel a fiatalok felsőoktatása, amit rendszerint hitelből finanszíroznak. Amerikában ebből mára rendszerszintű probléma lett és kampányszlogenné vált a diákhitelek visszafizetésének elengedése. Habár itthon olcsóbbak az egyetemek, mint külföldön, a diákhitelből történő tanulmányi finanszírozás egyre népszerűbb, a rendkívül kedvező feltételeknek köszönhetően. De mit tegyen egy állami ösztöndíjas hallgató, akinek ingyen van az egyetem? Esetleg olyasvalaki, akinek a szülei kifizetik a tandíjat? A lenti sorokból kiderül, hogy a kedvező konstrukcióknak hála, nekik is megéri felvenni a diákhitelt, de csak, ha befektetik az összeget.

A Diákhitel Központ fő missziója, hogy a jövedelmi helyzettől függetlenül minden fiatalnak legyen lehetősége tanulni. További nem titkolt cél, hogy a fiatalokat megismertesse a hitelpiacokkal, hiszen sokak életében az első kölcsönszerződés a diákhitelük. Életkorukból fakadóan a diákoknak még nincsenek megtakarításaik, nincs jövedelmük, így fedezetük sincs egy hitelhez. Elengedhetetlen a hallgatók számára tehát a kedvező feltételekkel bíró, rugalmasan és késleltetve törleszthető, fedezetmentes konstrukciók létrehozása. A diákhitelek közül 3 különböző konstrukció áll rendelkezésre:

  • Diákhitel 1
  • Diákhitel 2
  • Diákhitel Plusz

Diákhitel 1

Ebben az esetben egy szabad felhasználású hitelről beszélhetünk, amit közvetlenül a tanuló folyószámlájára (vagy befektetési számlájára?) utal a Diákhitel Központ. Egy tanulmányi évben a maximálisan felvehető összeg 1,5 millió forint, ami egy 3 éves egyetemi kurzus esetén 4,5 millió forintot jelent jelenleg 1,99 százalékos kamattal. Ez már egy jelentősebb tétel, amit be lehet fektetni, csakhogy a kockázat is magasabb. A Diákhitel 1 esetében a kamatozás fél évente változik, és hiába nem változott az utóbbi években azért kicsit távolabbra visszaugorva jelentősebb kamatköltségekkel találkozhattunk. Az elmúlt időszakban tapasztalt piaci hozamemelkedés egyelőre nem hatott a továbbra is rendkívül kedvező kamatozású diákhitelekre, tehát 2022 első félévében is marad az 1,99 százalékos kamat. Az alábbi ábrán látható, hogy azért nem valószínű, hogy ez hosszú távon fenntartható:

Látható, hogy amikor legutóbb (2014-ben) 2% fölött volt az alapkamat, akkor 6% körüli Diákhitel 1 kamatköltség volt. A Diákhitel 1-ből bejövő forrást MÁP+-ba fektetve, egy olyan változó hozamú befektetési portfóliót tudunk kialakítani, amit mindaddig megéri létrehozni, amíg a MÁP+ kamata a Diákhitel 1 kamata fölött van. Amint ez a felállás megszűnik, vissza kell váltani a MÁP+ állományt és előtörleszteni.

Diákhitel 2

Ennél a kötött felhasználású hitelnél, a tanuló nem jut pénzhez, hanem direktben a felsőoktatási intézménynek utalják a tandíj költségét. A kötött felhasználási feltétel miatt a Diákhitel 2-t nem lehet befektetésre használni. Tekintve, hogy ez egy kamatmentes konstrukció ezért annak is megéri felvenni, aki ki tudja fizetni a tandíjat. Valójában ez a hitel is változó kamatozású azonban a központ üzletszabályzata szerint az általános kamattámogatás (magyarul az állam átvállalja a kamatköltséget) a hitelszerződés fennállása alatt végig megilleti a hitelfelvevőt:

Diákhitel Plusz

Ez a konstrukció egy egyszeri félmillió forintos szabad felhasználású, kamatmentes hitelként fogható fel, amit szintén minden egyetemi hallgatónak érdemes lenne felvenni és befektetni. A Diákhitel Plusz maximális összegének felvételével és annak MÁP+-ba helyezésével 5 év alatt körülbelül 137.000 forintra tehetünk szert. Ez egy arbitrázs szituációnak is felfogható, azonban látható, hogy óriási összegeket nem tudunk nyerni vele, hiszen a felvehető összeg maximalizálva van 500.000 HUF értékben. Mégis érdemes lehet élni vele, hiszen megtakarításra és hosszú távú befektetésre ösztönzi a diákokat már fiatal korban is.

Szándékosan csak a MÁP+-t hoztam a diákhitelek által elérhető források befektetéseként, hiszen ez most az egyetlen likvid (bármikor visszaváltható), relatív magas hozamú, kockázatmentes befektetési forma. Az inflációkövető állampapírok ugyan nem likvidek, de egy esetleges magas inflációs időszak esetén a MÁP+-nál magasabb hozamot is el lehet érni velük. Aki szeretne egy kis árfolyamkockázatot futni (EUR/HUF), de mégse kockáztatná a tőkéjét, azoknak az eurós prémium állampapírok jó megoldásnak tűnhetnek.

Aki pedig kockázatvállalóbb típus, annak a különböző eszközosztályok széles tárháza áll rendelkezésre: befektetési alapok, részvények, kriptoeszközök és még rengeteg más. Ezek esetében az elérhető hozam is jóval magasabb, ami magasabb kockázattal párosul természetesen. Azt észben kell tartani, hogy ezen eszközök esetében a tőke is veszélybe kerül. Tehát hiába olcsó a finanszírozási költség, ha a befektetést részben vagy teljesen elveszítjük, a hitelt akkor is vissza kell fizetni.

Számíthatunk-e jelentősebb negatív változásra?

Alapvetően nem gondolom, hogy súlyosan negatív változásokat hozhat az elkövetkező néhány év, amit az is alátámaszt, hogy további könnyítéseket jelentettek be idén. A családtámogatási programok a diákhitelek esetében is megjelentek, 3 gyermek után az adós hölgyek teljes tartozását elengedik. A költségvetésnek nem jelentős tétel a diákoknak nyújtott kedvezményes hitelek finanszírozása, tehát nem nyerne sokat az állam a finanszírozási feltételek szigorításával. Az előbb leírtak ellenére a Diákhitel 1 kamatszintje nagy valószínűséggel emelkedni fog nyáron tekintve, hogy az egy kimondottan változó kamatozású hitel. Az állami kamattámogatást nem gondolom, hogy eltörölnék a Diákhitel 2-nél, hiszen ezt valóban csak tanulmányokra lehet fordítani. A kamattámogatás eltörlése esetén támadható lenne a Diákhitel Központ elsődleges célja, azaz, hogy mindenki számára elérhető legyen a felsőoktatás.

Bízzunk benne, hogy a kedvező konstrukciók hozzájárulnak ahhoz, hogy megforduljon az elmúlt években tapasztalható csökkenő trend felsőoktatásba jelentkezők számában.